Pages

2013. január 17., csütörtök

Mi az az MRE (Meal Ready to Eat - készétel)?

Az MRE az a "Meal Ready to Eat" rövidítése, aminek a jelentése "rögtön fogyasztható étel". Az Amerikai Hadsereg adja a katonáinak (többek közt). Régebben konzerv ételt adtak a katonáknak, ezt 1981-ben váltotta az MRE. 1200 kalóriát tartalmaz, legalább 3 évig eláll.

A Nemzeti Gárda a lakosságnak osztogatta több katasztrófa után. (Katrina, Ike, Sandy hurrikánok)

AZ MRE csomagok változatossága a vallásokra is kiterjed, van kóser és halal menü is. Menekülttáborokba általábban az utóbbit szállítják. Van alacsonyabb és magasabb kalóriaértékű menü is.

Néhány MRE menü eléggé rossz ízű, ezért sok kritika érte régebben, de az évek alatt sokat javítottak az étel minőségén. 

Mit tartalmaz egy MRE csomag?

- főételt (csirke, marhahús, tészta, zöldség, satöbbi, a menütől függ)
- almaszószt
- energiaszeletet
- szárazkekszet vagy kenyeret
- csokit
- egyéb szószt (amivel a szárazétel fogyaszthatóbbá tehető)
- rágót
- kévéport
- sajtot
- kávékrémet
- jódozott sót
- cukrot
- melegítő zacskót
- műanyag evőeszközt
- egy skatulya vízálló gyufát
- nedvesített papír kendőt
- papírszalvétát illetve wc papírt

http://en.wikipedia.org/wiki/Meal,_Ready-to-Eat

2013. január 16., szerda

Magyar nevű texasi képviselő a fegyvertartás elszánt védelmezője

A texasi Steve Toth lőfegyvervédelmi törvényt készül beterjeszteni, amelynek értelmében letartóztathatják azokat a szövetségi tisztviselőket, akik a lőfegyvertartást szigorító szövetségi vagy elnöki rendeleteket próbálják végrehajtatni.

Olyan törvénytervezet beterjesztésére készül egy texasi helyi képviselő, amely alapján letartóztathatják azokat a szövetségi tisztségviselőket, akik az állam területén megpróbálnának érvényt szerezni a lőfegyvertartás szabályainak szigorításáról meghozandó szövetségi törvényeknek vagy elnöki rendeleteknek - közölte kedden honlapján az 1200 WOAI San Antonio-i rádió.

A Steve Toth republikánus képviselő által beterjesztendő, úgynevezett lőfegyvervédelmi törvény értelmében Texasban érvénytelennek tekintenék azokat a szövetségi intézkedéseket, amelyek értelmében visszaállítanák a félautomata fegyverek vásárlásának tilalmát vagy korlátoznák a tölténytárak befogadóképességét.

"Ha egy szövetségi tisztségviselő Texasba jön, hogy érvényt szerezzen egy szövetségi kormányzati utasításnak, akkor az a személy büntetőeljárás alanyává válik" - jelentette ki Toth a WOAI rádiónak.

Steve Toth elképzelése szerint mindazokra, akik megpróbálják betartatni a jövőbeni szövetségi fegyverkorlátozást, 50 ezer dollárig terjedő bírságot és 5 évig terjedő szabadságvesztést lehetne kiszabni. A képviselő a törvényjavaslat beterjesztése előtt konzultálni kíván még az állam republikánus főügyészével, Greg Abbottal, aki maga is kilátásba helyezte, hogy szembe akar helyezkedni a decemberi newtowni vérfürdő nyomán életbe léptetendő a szövetségi intézkedésekkel.

"A mi felelősségünk, hogy ellenálljunk, ha Obama király megsérti a törvényeket" - nyilatkozott Steve Toth.

A képviselő törvényjavaslata várhatóan összeütközésbe kerül majd az amerikai alkotmánnyal, amelynek a szövetségi jogszabályok primátusáról rendelkezik az állami szintűekkel szemben. Az Alkotmány második cikkelye értelmében ugyanakkor "nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani".

Wyoming után Texas a második olyan amerikai állam, amelyben komolyabb formában felmerült, hogy iktassák törvénybe a fegyvertartásra vonatkozó szövetségi jogszabályok és elnöki rendeletek alól való mentesség elvét.

Barack Obama elnök szerdán ismerteti, hogy milyen rendeletekkel kísérel meg gátat szabni a fegyveres erőszak terjedésének. Az államok közül elsőként kedden New Yorkban szigorították a fegyvertartásra vonatkozó előírásokat és mintegy 10 másik állam vett fontolóra hasonló lépéseket.
Forrás: http://hvg.hu/vilag/20130116_Magyar_nevu_texasi_kepviselo_a_fegyvertar

2013. január 14., hétfő

Bűnözés a sajtó segítségével

New York állam, Egyesült Államok - Néhány hete a New York Journal nevű újság gondolt egyet, megszerezte 44,000 lőfegyver tulajdonos adatát és készített egy térképet. A szóban forgó térképen pontokkal jelölte hogy ki-hol lakik, de szó szerint minden adatott feltüntetett, neveket, pontos lakcímekkel. 

Ezzel a cselekedetükkel bűnözőknek átadtak egy listát arról, hogy hová törjenek be, ha lőfegyverre van szükségük, illetve hová törjenek be akkor, ha tartanak a fegyverektől és védtelen családi házat szeretnének kifosztani. A fegyvertartókat és lőfegyvert nem tartókat is veszélybe sodorták.

Csak idő kérédse volt hogy mikor kezdik a rablók felhasználni ezt a térképet.

Az egyik nyilvánosságra kerül bűncselekmény:

Bbűnözők a címlistát felhasználva kiszemelték az áldozatot, egy White Plains nevű hely idős lakosát. Mivel lőfegyvert akartak volna szerezni, így nem kellett mást tenniük, mint rábökni egy pontra a térképen. Kimentek a házhoz és megvárták míg a ház tulajdonosa elment otthonról. Ekkor akcióba léptek és egy a ház falához támasztott létrával behatoltak a ház felső szintjére. Nagy szerencse, hogy a tulajnak volt széfje amit a rablók nem tudtak feltörni, ráadásul az egyiküket el is fogta a rendőrség.

A szóban forgó környék eddig biztonságos volt, az utca beli lakosok nem emlékeznek hasonló esetre. Aki 1997-ben költözött oda, még ő se tudott olyanról, hogy valakit kiraboltak volna a szomszédságban. Most már ők sincsenek biztonságban, hála a New York Journal újság ostobaságának. (Akinek -bosszúból- később minden adatát nyilvánosságra hozták blogokon, Facebookon, Youtubeon és más weboldalakon.)

Egy szenátor törvényjavaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy ezentúl ne lehessen a lőfegyvertartók nevét és lakcímét nyilvánosságra hozni. Sajnos a jelenlegi törvény szerint ez nyilvános adat.

(Kapcsolódó hír: http://tuleloblog.blogspot.hu/2012/07/fegyvertartok-szemelyes-adatai-es.html )

Forrás:
http://newyork.newsday.com/news/nation/journal-news-gun-permit-map-used-by-burglars-to-target-white-plains-home-1.4441678
http://dailycaller.com/2013/01/13/ny-newspapers-gun-permit-disclosure-leads-to-burglary-new-legislation

2012. december 23., vasárnap

Bolti fegyvervásárlásos történet II. rész


Mivel 14 napja halasztásos lett a NICS vizsgálat, így akkor nem jártam sikerrel a boltban. Telefonhívás nem érkezett, így a törvény által előírt 3 nap letelt, és a bolt által kijelölt 11 nap is, így tegnap visszamentünk a boltba érdeklődni. Jóval több vásárló volt a boltban, viszont sokan hazamentek, így hamar sorra kerültem. Arra gondoltam, hogy a szokásos nyomtatványok ki lettek töltve, úgyhogy már csak a vásárlás van hátra. Óriásit tévedtem.

Először azt mondták, hogy a vásárlást jóváhagyták a hatóságok és ők -a bolt- próbáltak telefonálni néhányszor, de a szám nem volt elérhető. Ezzel annyi gond van, hogy a szám jó volt, utólag is lellenőriztük. A telefonra hívás nem érdezett, nem fogadott hívást nem jelez a mobil. Két eshetőség van. Vagy hazudtak és meg se próbáltak telefonálni, vagy jóhiszemű vagyok és elkönyvelem annak, hogy túl szerencsétlenek voltak még ahhoz is, hogy normálisan bepötyögjék a telefonszámot. Akár az egyik, akár a másik igaz, mindenképpen elpocsékolták két hetemet.

De a tortúra még csak ekkor kezdődött. Hátramentek a raktárba megkeresni a sörétest, ami eltartott vagy 20 percig. Minden dobozra rá van írva, hogy mi van benne, de lehet hogy olvasni is csak nagyon lassan tudnak. Mindegy, addig nézelődtünk. Aztán mikor visszajött, azt mondta hogy 499 dollár lesz, plusz forgalmi adó. Ekkor néztem egyet, mert a múltkor az internetes árban egyeztünk meg, ami $379 + $25 postaköltség +forgalmi adó lett volna. Egymástól bocsánatot kértek az eladók, aztán azt mondták, hogy 499+adó és kész. Mondtam hogy rendben, ha nem tehetek mást és a múltkori árból semmi se lesz akkor elviszem drágábban. De semmi logika nem volt az egészben. 

Azt állították hogy első alkalommal félrenézték a weboldalon az árat, mert az másik fegyver. Nem másik. Ugyanaz a neve, a képen is pont ilyen fegyver látható. Esetleg akkor a bolt weboldalán van kitéve rosszul, de mivel a neve, a róla készült kép és az aláírt tartozékok is stimmeltek, így mindenképpen ők hibáztak és én jártam rosszul. (És mivel így nem volt elég pénz a kártyámon, így 10 dollárnyi díjjal még a bankomnak is tartozom.)

Újabb papírtöltögetés következett. Aláírások, dátumok. Beszélgettek is közben, hogy miről, azt nem hallottam. Úgy tűnt, mintha az eladó azt se tudta volna hogy mit kell csinálnia, azért kérdezgette az idősebb alkalmazottakat. De mi csak vártunk türelmesen.

Aztán megszólalt, hogy mutassan a vadászengedélyem. Erre hunyorogva ránéztem, hogy "A mimet? Olyanom nincs." Mondta hogy menjek a pénztárhoz, ott adnak egyet 15 dollárért. Odamentem -az üzlet másik végébe-, erre kérte a pénztáros az igazolványom. Mondtam neki, hogy aki ideküldött, annál van. A pénztáros odaszólt neki, hogy hozza az igazolványt. De persze amilyen lassan gyalogolt, beletelt neki vagy 5 percbe az a néhány méter sétálás.

Megkaptam a vadászengedélyt és visszasétáltunk a fegyver részleg pultjához. Mondta, hogy a vadászengedély azért kell, mert a bolthálózatuk szabálya hogy ilyen fegyvert csak vadászengedéllyel rendelkezőknek adnak. Csak vadászengedéllyel adnak el olyat ami leginkább otthonvédelemre alkalmas? Akkor miért nem betörőre szól a vadászengedély és miért szarvasra?
Elég gyanús volt a magyarázat, úgyhogy később megkérdeztem egy fegyveres fórumon hogy létezik-e ilyen törvény vagy szabály, de ők sose tapasztaltak ilyet, mikor ők vásároltak ennél a bolthálózatnál, tőlük sose kértek vadászengedélyt. A nem-bevándorlóknak kell vadászengedély, de az se rám, se az állampolgárokra nem vonatkozik. Úgyhogy megvetettek velem egy engedélyt, amire semmi szükségem.

És még mindig nem végeztünk.

Az eladó újra elkérte az igazolványom és a papírjaimat, hogy lefénymásolja őket. Persze nagyon sokáig tartott neki, vagy 15 percet arra is várni kellett. Létezik még olyan fénymásoló ami 15 percig nyomtat 1 lapot? Aztán még újabb papírokat kellett kitöltenem. Itt már arra gondoltam, hogy a következő amit kérnek az DNS minta lesz, vagy lefénymásolják még a retinámat is.

Még nyomtatott néhányat, azt is sokáig, átmentünk egy másik számítógéphez valamiért, mert azon is akart nagyon lassan pötyögni valamit. Átolvasta a már kitöltött nyomtatványokat. Aztán átadta a másik lassú kollégájának, hogy az is olvasson el rajta mindent.

Akkor végre feltette a pultra a fegyvert és mondta hogy viszontlátásra. Mehettünk. 8 körül értünk oda és 10 órakor léptünk ki az üzlet ajtaján.

4 órán át tartott. Az FFL átvevőnél ugyanez 15 perc.

2012. december 6., csütörtök

Bolti fegyvervásárlásos történet

Egy vadászbolt weboldalán találtam valami nagyon szépet, igazán korrekt áron és úgy gondoltam hogy felkeresem őket élőben a barátnőmmel az oldalamon. Abban reménykedtem hogy lesz nekik raktáron az amit kinéztem magamnak. 

A következő jelenetet kell elképzelni:

Hatalmas bolt, néhány emberrel, de csak egyetlen eladóval. Sétálgattam egy kicsit, hogy lássam mi a helyzet. A sor nem haladt, pedig vagy negyed órát álltunk ott. Aztán megkérdeztem egy vevőt, hogy honnan szerezhetnék sorszámot. Mondta hogy szedjek fel egy rongyosat a pultról mert ő is egy összegyűrtet talált és azzal állt sorba. Igaza lehetett, ugyanis rendes sorszám nem volt a boltban. Nem értem a sorszám koncepcióját, ha egyszerűen nem is lehet sorszámot húzni és csak olyan van amit a kassza mellett összegyűrve lehet találni. A lényeg hogy onnantól kezdve nekünk is volt egy sorszámunk, persze ez nem jelentette azt hogy haladt is az a sor. Talán egy órát vártunk, de még mindig ugyanaz a néhány ember beszélgetett előttünk, pedig az eladóhoz csatlakozott még további kettő és már hárman beszélgettek azzal a néhány vevővel.

Mivel láttuk hogy nem kell kapkodni, egy kicsit körülnéztünk. A választékra nem lehetett panasz, új és használt golyós és sörétes puskákkal volt körberakva a bolt, az üvegpult mögött pedig maroklőfegyverek voltak. Mossberg, Remington, Taurus, Glock, fegyverek, talán 200-300 darab. De mindenféle más érdekes dolgot is árultak, vadászfelszereléseket, fegyverszekrényeket, lőszert, távcsöveket, céltáblákat, mindent.

Ekkor nagy nehezen végre sorrakerültünk.

Kérdeztem az eladót hogy van-e ilyenjük raktáron és a pultra tettem a weboldalukról kinyomtatott fegyvert adatait. Mutatott egyet ami nem az volt amit mondtam. Eltűnt vagy 10 percre és hozott még egyet raktárról, ami hasonló volt, de nem olyan, ráadásul sem az ár, sem a kaliber nem egyezett. Újra eltűnt, szintén 10 perc várakozás következett, majd végre megjelent azzal ami a kinyomtatott képen volt. Erre megszólal hogy "Ez ára nem annyi." De rögtön utána megkérdezte, hogy megvenném-e ha annyi lenne mint a papíron. Mondtam hogy persze hogy megvenném. Erre eltűnt újabb 10 percre.

Mikor elsétált, hozzám fordult a barátnőm és megkérdezte tőlem:
- Ez meg hová ment?
- Gondolom hátravonult a raktárba szundítani egyet.
Ezen már muszáj volt nevetnünk.

De most komolyan kérdem. Miért kell eltelnie másfél órának, mire eddig eljutunk? Teljesen szürreális volt a lassúság.

Visszajött és újabb 10 perc után végre kitölthettük a papírokat. Ekkor kezdődött a következő gond, a számítógép nem fogadott el egy számkódot a NICS háttérvizsgálathoz. Újabb 20 perc és egy újabb alkalmazott megjelenése segített a problémán, egy karaktert nem fogadott el a gép, de mikor azt kihagyták, rögtön működött minden. És ekkor visszajött a "delayed", amire számítottam. Magyarán később lesz válasz a hatóságoktól. Elmondtam az alkalmazottnak hogy kétszer már előfordult ilyen, de pár nap alatt megjött a válasz, úgyhogy nem aggódom. Megadtam neki a telefonszámunkat, kezet fogtam vele, elköszöntünk és hazafelé vettünk az irányt. 

Nem értem hogy hogy tudnak ennyire lassan dolgozni abban a boltban. Ez már komolyan hihetetlennek tűnt. Gondoltam hogy ha már bolt, akkor gyorsabban intéződik, de kiderült hogy pont az ellenkezője igaz. Internetes vásárlásnál 1 óra alatt minden meg van, rendelés, fizetés, FFL átvevővel megbeszélés, találkozás, papírmunka, minden. Most meg a boltban legalább 2 órát eltöltöttünk. Kedvesek voltak, szó se róla, csak nagyon lassan dolgoztak. Csak hogy szemléltessem: mikor odamentünk 3-4 ember lehetett a boltban. 1 óra elteltével nem adtak el semmit. Mikor letelt a második óra, még mindig nem adtak el semmit. Csak beszélgettek azokkal akik ott voltak. Lassan, vontatottan, úgy is járkáltak fel-alá a boltban. Én meg csak hunyorogtam és arra gondoltam, hogy "Én ez most álmodom, vagy mi? Ilyen nincs!"

Érdekesség: az eladó aki intézkedett, szintén magyar volt.

Ha minden a szokásos módon végződik, akkor csak pár nap és hazahozhatom a kinézett fegyvert.

Képek és videó - hamarosan!