Egy vadászbolt weboldalán találtam valami nagyon szépet, igazán korrekt áron és úgy gondoltam hogy felkeresem őket élőben a barátnőmmel az oldalamon. Abban reménykedtem hogy lesz nekik raktáron az amit kinéztem magamnak.
A következő jelenetet kell elképzelni:
Hatalmas bolt, néhány emberrel, de csak egyetlen eladóval. Sétálgattam egy kicsit, hogy lássam mi a helyzet. A sor nem haladt, pedig vagy negyed órát álltunk ott. Aztán megkérdeztem egy vevőt, hogy honnan szerezhetnék sorszámot. Mondta hogy szedjek fel egy rongyosat a pultról mert ő is egy összegyűrtet talált és azzal állt sorba. Igaza lehetett, ugyanis rendes sorszám nem volt a boltban. Nem értem a sorszám koncepcióját, ha egyszerűen nem is lehet sorszámot húzni és csak olyan van amit a kassza mellett összegyűrve lehet találni. A lényeg hogy onnantól kezdve nekünk is volt egy sorszámunk, persze ez nem jelentette azt hogy haladt is az a sor. Talán egy órát vártunk, de még mindig ugyanaz a néhány ember beszélgetett előttünk, pedig az eladóhoz csatlakozott még további kettő és már hárman beszélgettek azzal a néhány vevővel.
Mivel láttuk hogy nem kell kapkodni, egy kicsit körülnéztünk. A választékra nem lehetett panasz, új és használt golyós és sörétes puskákkal volt körberakva a bolt, az üvegpult mögött pedig maroklőfegyverek voltak. Mossberg, Remington, Taurus, Glock, fegyverek, talán 200-300 darab. De mindenféle más érdekes dolgot is árultak, vadászfelszereléseket, fegyverszekrényeket, lőszert, távcsöveket, céltáblákat, mindent.
Ekkor nagy nehezen végre sorrakerültünk.
Kérdeztem az eladót hogy van-e ilyenjük raktáron és a pultra tettem a weboldalukról kinyomtatott fegyvert adatait. Mutatott egyet ami nem az volt amit mondtam. Eltűnt vagy 10 percre és hozott még egyet raktárról, ami hasonló volt, de nem olyan, ráadásul sem az ár, sem a kaliber nem egyezett. Újra eltűnt, szintén 10 perc várakozás következett, majd végre megjelent azzal ami a kinyomtatott képen volt. Erre megszólal hogy "Ez ára nem annyi." De rögtön utána megkérdezte, hogy megvenném-e ha annyi lenne mint a papíron. Mondtam hogy persze hogy megvenném. Erre eltűnt újabb 10 percre.
Mikor elsétált, hozzám fordult a barátnőm és megkérdezte tőlem:
- Ez meg hová ment?
- Gondolom hátravonult a raktárba szundítani egyet.
Ezen már muszáj volt nevetnünk.
De most komolyan kérdem. Miért kell eltelnie másfél órának, mire eddig eljutunk? Teljesen szürreális volt a lassúság.
Visszajött és újabb 10 perc után végre kitölthettük a papírokat. Ekkor kezdődött a következő gond, a számítógép nem fogadott el egy számkódot a NICS háttérvizsgálathoz. Újabb 20 perc és egy újabb alkalmazott megjelenése segített a problémán, egy karaktert nem fogadott el a gép, de mikor azt kihagyták, rögtön működött minden. És ekkor visszajött a "delayed", amire számítottam. Magyarán később lesz válasz a hatóságoktól. Elmondtam az alkalmazottnak hogy kétszer már előfordult ilyen, de pár nap alatt megjött a válasz, úgyhogy nem aggódom. Megadtam neki a telefonszámunkat, kezet fogtam vele, elköszöntünk és hazafelé vettünk az irányt.
Nem értem hogy hogy tudnak ennyire lassan dolgozni abban a boltban. Ez már komolyan hihetetlennek tűnt. Gondoltam hogy ha már bolt, akkor gyorsabban intéződik, de kiderült hogy pont az ellenkezője igaz. Internetes vásárlásnál 1 óra alatt minden meg van, rendelés, fizetés, FFL átvevővel megbeszélés, találkozás, papírmunka, minden. Most meg a boltban legalább 2 órát eltöltöttünk. Kedvesek voltak, szó se róla, csak nagyon lassan dolgoztak. Csak hogy szemléltessem: mikor odamentünk 3-4 ember lehetett a boltban. 1 óra elteltével nem adtak el semmit. Mikor letelt a második óra, még mindig nem adtak el semmit. Csak beszélgettek azokkal akik ott voltak. Lassan, vontatottan, úgy is járkáltak fel-alá a boltban. Én meg csak hunyorogtam és arra gondoltam, hogy "Én ez most álmodom, vagy mi? Ilyen nincs!"
Érdekesség: az eladó aki intézkedett, szintén magyar volt.
Ha minden a szokásos módon végződik, akkor csak pár nap és hazahozhatom a kinézett fegyvert.
Képek és videó - hamarosan!
