Felfegyverezik magukat az ukrán emberek

Nyolc ukránra jut egy fegyver, és évente tíz százalékkal nő a fegyvertartók száma. A gumilövedékes fegyvert bárki vehetne egy törvényjavaslat szerint. Fegyvertartók és lövészek vezetői szerint az lenne a legjobb, ha mindenki vehetne éles lőfegyvert, mert akkor kétszer is meggondolnák az emberek, mikor sütik el. Egy ellenzéki képviselő szerint aki ezt mondja, az idióta, nem lehet "egy afrikai életszínvonalú országban, amely világvezető vodkafogyasztásban, és ahol minden negyedik lakos lelkileg sérült" engedélyezni az éles lőfegyverek tartását.

Tömegesen fegyverezik fel magukat az Ukrajnában élők. A belügyminisztérium adatai szerint csaknem 40 ezer lőfegyvert vásároltak idén az országban - írta a Fokusz című hetilap.  

Az ukrán fegyvertartók szövetségének becslése szerint jelenleg 2 millió a legálisan és több mint 3,5 millió az illegálisan tartott lőfegyverek száma a 45 millió lakosú Ukrajnában. Évente 10 százalékkal növekszik a fegyvertartók száma.

Gumilövedékes fegyvert rendfenntartó, politikus, újságíró tart 

Miközben az ukránok közül egyre többen veszik fontolóra, hogy valamilyen pisztolyt vagy puskát szerezzenek be önvédelem céljára, elkezdődött a parlamenti és társadalmi vita a fegyvertartás engedélyezésének módosításáról.

Augusztusban terjesztett a kormány a parlament elé egy törvényjavaslatot, amelyben kiterjesztenék azok körét, akik gumilövedékes önvédelmi fegyvert birtokolhatnak. Míg jelenleg ilyen fegyvert csak rendfenntartók, parlamenti képviselők és újságírók tarthatnak Ukrajnában, a törvénymódosítás elfogadása után bárki kaphat rá engedélyt, ha büntetlen előéletű és mentálisan egészséges.

Fura érvek, őrültözés, vodkázás

Közben egy másik javaslatot bocsátottak társadalmi vitára az ukrán fegyvertartók szövetségének tagjai. Szerintük ugyanis a gumilövedékes fegyverek nem a legalkalmasabbak a támadók és a betörők elleni védekezésre, viszont az egymás közötti vitákat egyre többen igyekeznek majd ilyen önvédelmi fegyverekkel elrendezni. A szervezet megfigyelőtanácsának elnöke rámutatott arra, hogy él az emberekben az a tévképzet, miszerint ezekkel a fegyverekkel nem lehet ölni. "Ha pedig ezt gondolják, gyakrabban és indokolatlanul használhatják. Ezzel szemben viszont nem kevés az olyan esetek száma, amikor gumilövedék halálos sérülést okozott" - fejtette ki. Szövetsége ezért azt javasolja, hogy inkább az éles lőfegyverek tartását engedélyezzék. "Ha bárkinél lehet éles pisztoly, akkor a tulajdonosa kétszer meggondolja, hogy lőjön vele" - érvelt Ucsajkin.

Ha valakit gumilövedékes fegyverrel ölnek meg, az elkövetőt nem lehet a fegyver alapján azonosítani. Ezzel szemben egy éles pisztolyból kilőtt lövedéken olyan egyedi nyomokat hagy a fegyvercső, mint az ujjlenyomat, ezáltal a gyilkos fegyver azonosítható. Egy ukrán sportlövő egyesület elnökének az a meggyőződése, hogy jelentősen visszaszorítaná a bűnözést, ha minél többen felfegyverkeznének Ukrajnában. Példaként hozta a balti államokat és Moldovát, ahol szavai szerint a lőfegyvertartás legalizálása után 50-70 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.  

A fegyvertartással kapcsolatosan mindenféle módosítást ellenez Hennagyij Moszkal ellenzéki parlamenti képviselő, volt belügyminiszter-helyettes. "Őrült az, aki engedélyezi a lőfegyvertartást egy afrikai életszínvonalú országban, amely világvezető vodkafogyasztásban, és ahol minden negyedik lakos lelkileg sérült" - háborgott a képviselő. (Origo-MTI)

Mikor az civil lakosság fegyverrel állítja meg a bűnözőket

Az Athens-i csata igaz története

Az Athens-i csata -más néven a McMinn megyei háború- egy polgári felkelés volt 1946-ban, Athens és Etowa kisvárosokban, Tennesse államban az Egyesült Államokban. A két település lakossága szembeszállt a helyi hivatallal és hatóságokkal. A polgárok -köztük második világháborús veteránok- korrupcióval és szavazat számlálási csalással vádolták a város vezetőit.

A kezdetek

McMinn megyének sokáig problémája volt a politikai korrupcióval és valószínűsíthető választási csalásokkal. Bár az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatokat indított 1940-ben, 1942-ben és 1944-ben is, valójában nem tett semmi érdemlegeset az ügyben.

A helyi rendőrség rendszere úgy működött, hogy minél több embert büntettek meg és tartóztattak le, annál több pénzt kaptak. Így a sheriff és az emberei teljesen ártatlan emberek tömegeit büntették meg és tartóztatták le, minden ok nélkül. Például józanokat részegen vezetésért, teljesen jogellenesen.

1946-ban véget ért a világháború, hazatértek a veteránok McMinn megyébe. Ők is állítottak saját jelöltet  maguk közül, hogy egy csalás-mentes választáson leváltsák a korrupt politikai elitet.

A veteránok jelöltje Knox Henry volt, aki a helyi vezetőség megújításával és megtisztításával kampányolt.

A csata

1946 Augusztus 1.-én történt a szavazás. Körülbelül 200 felfegyverzett rendőr volt az utcákon, a szokásos 15 járőr helyett. Több incidens is történt és sok helyen idő előtt bezárták a szavazóhelységeket. A legkomolyabb konfilktus az volt, mikor az egyik rendőr rátámadt egy fekete férfire, mikor az leadta a szavazatát. A férfi menekülni próbált a támadás elől, a rendőr pedig hátba lőtte. Később a rendőrt 1-3 évig tartó szabadságvesztésre ítélték, így ő lett az egyetlen aki az 1946 Augusztus 1.-2. napi események miatt börtönbüntetést kapott.

Ahogy a szavazás lezárult, a hatóság lefoglalta a szavazóurnákat és a helyi börtönbe vitték őket. A veteránok ekkor felfegyverkeztek és odavonultak. Néhányan a Nemzeti Gárda fegyverraktárából szereztek lőfegyvereket és lőszert. Rengeteg veterán vonult a börtönhöz, a becslések szerint akár kétezren is lehetettek.

Mikor a férfiak elérték a börtönt, a bent lévő 55 rendőr elbarikádozta magát. A veteránok követelték tőlük hogy adják ki a szavazóurnákat, de a rendőrök ezt megtagadták. Ekkor a veteránok rálőttek a bötönre, és ekkor kezdődött a csata, ami órákon át tartott. A végén a börtön kapuját berobbantották dinamiattal. A körbevett rendőrök -néhányuk megsérült- megadták magukat és a szavazóurnák is előkerültek.

Az események közben zavargások is történtek, többnyire rendőrautókat támadtak meg. Ez még folytatódott akkor is mikor már meglettek az urnák, de a következő reggelre többnyire megszűntek a támadások.

A következmények

A megkerült szavazatok után valóban történtek változások. Maximalizálták a helyi kormányhivatalnokok fizetését, a hivatalnokok bűntanyáit felszámolták,a korrupt hivatalnokokat pedig leváltották. A megyei hivatal vezetéséből pedig legalább 11-en mondtak le önként. A veteránok és a városi lakosság megnyerte a csatát, de nem tudtak hosszú ideig vezetői pozícióban maradni. Később a hagyományos politikai elit újra magához ragadta a hatalmat.

Film

Az eseményekről 1992-ben készült egy TV film, "Egy amerikai történet" címmel. A film a McMinn megyei eseményeken alapul, csak a helyszínt helyezték át egy Texas-i városba és az évszámot 1946-ról, 1945-re változtatták.

A csatát az "Unintended Consequences" nevű könyv is megemlíti.

http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Athens_(1946)

Amerika és Magyarország, Fegyvertartás - érvek és ellenérvek

Egy hasonló írásom már van itt a blogon, de talán itt az ideje egy második megírásának. Ezúttal egy blog és a Sárga Fórumon talált ellenérveket veszem alapul.

(De nagyjából mindenhol ezeket szokták írni.)

1. "A lőfegyver sokkal veszélyesebb mint a kés."

Nem igaz. Késsel és más eszközökkel pont ugyanúgy lehet ölni, mint lőfegyverekkel. Mikor őrültek támadnak másokra, akkor a fegyveres támadásokat kiélezi a média, de fegyver nélküli támadások sokszor még több áldozatot követelnek mint a fegyveres mészárlások.

Néhány példa:

Kína, Shaankxi tartomány: egy férfi 4 embert ölt meg egy baltával
Hong Kong: 5 halottat hagyott hátra egy késes őrült
Xinjiang: Egy férfi 6 embert ölt meg és 8-at megsebesített egy késsel
Kína: 8 embert ölt a késes őrült. Az áldozatokból 3 a férfi rokona.
17 éves kínai fiú ölt meg 9 embert, egy késes támadás során.
17 éves lány gyilkolt meg 30 férfit.
Kínai férfi 67 embert ölt meg.
Beijing, Kína: 5 halálos áldozatot követelt, hogy egy férfi berontott egy rendőrőrsre és sorra késelte meg az ott dolgozó rendőröket.
Kína, 2013: 47 ember halt meg, mikor valaki szándékosan gyújtogatott egy buszon. 2009-ben 27 embert követelt egy pont ilyen eset. Ugyanabban az évben 24
halálos áldozata volt egy másik buszos gyújtogatásnak.
Kína: 36 halott maradt hátra, mikor 10 késes támadó rohant le egy rendőrőrsöt.

2. "Emberek aknavetőket, gránátokat és M-16-osokat vásárolnak. Miért engedi ezt a törvény?"

Nem engedi. Ilyesmiket tilos vásárolni. Az M-16-osból pedig csak egy pár van civil kézben. 25ezer dollártól kezdődik az áruk, bűnözők és félbolondok nem jutnak hozzá automata fegyverekhez, főleg hogy rengeteg papírmunkával is jár a beszerzése. Rendkívül bonyolult és drága. A média automata fegyverekről ír, de ez csak azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem tudják hogy miről beszélnek és egyszerűen félretájékoztatják az embereket.

3. "A magyar emberek túl hülyék, buták, felelőtlenek a fegyvertartáshoz."

Miért lennének? Mégis ki gondolja saját magát hülyébbnek mint akármelyik másik külföldit? Mi a helyzet a másfélmillió Amerikában élő magyar származású lakosról? Ők nem "hülyék"? Ha egy magyar Amerikában születik akkor okos lesz, ha Pesten akkor meg buta? Mi van azokkal akik az óceánt átszelve utaznak az Egyesült Államokba? Ők hirtelen megokosodnak? A magyar ember nem butább másoknál.

Magyarországon az IQ átlag 98 pont. Az Egyesült Államokban szintén 98 pont. Az intelligenciát tekintve a világ ranglistáján Magyarország az első 10 között van.

4. "Akkor a cigányok is kapnának fegyvert."

Senki nem kap, hanem vesz. A vásárlást törvények szabályozzák. Nem bőrszín és származás szerint, hanem aszerint hogy valaki büntetlen előéletű és mentálisan is egészséges. Amerikában többek között ezeknek a krtitériumoknak kell megfelelni olyan dolgok mellett mint például az életkor és a tartózkodási státusz.

Egy dolgozó, tisztességes, kétgyermekes cigány családapától miért vennéd el az önvédelem jogát? Vannak olyanok is. Ahogy rendes feketék is vásárolnak lőfegyvert az USÁ-ban.

5. "De az amerikai fegyverkultúra 400 éves."

Ez egy semmitmondó állítás. Hogy 400 évvel ezelőtt valahol mi volt a szokás, az egy most élő emberre semmilyen hatással nincs. Számítógéphasználat nem volt szokás se 400, se 200, se 50 éve. Azért csak beleszokott a társadalom, nem igaz?

Ha egy olyan amerikai vesz lőfegyvert aki előtte sose lőtt, az miért másabb attól, mintha olyan magyar vesz lőfegyvert aki előtte még sose lőtt?

Magyarországon még volt sorkatonaság is, Amerikában az sincs. A 30-35 éven túli magyar férfiaknak bizony van tapasztalatuk a lőfegyvereket illetően. Sokkal több mint egy olyan amerikainak, aki még csak a Call of Duty-ban látott puskát.

6. "Ahol sok a lőfegyver, ott magas az öngyilkosságok száma."

Nem igaz. 110 országból az USA csak a 33. a listán. Olyan országok előzik meg mint Magyarország, Japán, Franciaország, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Kína és még sok másik.

Magyarországon az öngyilkossági ráta a duplája az Egyesült Államokénak.

7. "Ha magyaroknak lenne fegyverük, megölnék egymást."

Miért, most megölik egymást késekkel, botokkal és egyéb tárgyakkal? A magyar ember nem gyilkolja meg a másikat, ha nem ad elsőbbséget valaki a kereszteződésben.
Volt valaki akit agyonvertek, de az az eset pont a fegyvertartás szükségességét bizonyítja. Ha lett volna az áldozatnál lőfegyver, akkor valószínűleg még most is élne.

8. "Akkor atombombát is adnál a civileknek?"

Ostoba kérdésekre nem érdemes válaszolni. Aki nem tudja mi a különbség egy puska és egy atombomba között, azzal nincs értelme leállni beszélgetni.

9. "A lőfegyver még nem biztosíték arra, hogy a támadást meg tudod akadályozni."

Nem biztosíték, de ez alapján elvehetnék a lőfegyvereket az összes rendőrtől és katonától is.
Nem biztosíték, de igen jó eséllyel háríthatsz el egy téged vagy mást ért támadást.

10. "Azokban az országokban kevesebb gyilkosság történik, ahol tilos illetve nagyon szigorú a civil fegyvertartás."

A gyilkossági rátában megelőzi az Egyesült Államokat sok másik ország. Igazából az USA egyáltalán nem is áll olyan rosszul, ha akármelyik dél-amerikai vagy afrikai országot nézzük, ahogy több ázsiai ország is megelőzi.

Az Egyesült Államokat Svájccal hasonlítgatni nem igazán érdemes. Az Államokban nem svájciak, hanem dél-amerikai származásúak (latino) élnek és sok afrikai.

A "kevesebb fegyver = kevesebb bűnözés" helyi szinten is hamis. Vannak olyan települések ahol kötelező a fegyvertartás minden házban, azok a kisvárosok a legbiztonságosabb helyek az Egyesült Államokban.

Kennesaw, GA az egyik ilyen város. 30.000 lakosa van, a bűnözési ráta alig 1/3-a az országos átlagnak. Van hogy éveken át nem történik egy gyilkosság sem.
http://www.city-data.com/city/Kennesaw-Georgia.html

11. "Amerikában az Alkotmányra hivatkozva az őrültek és a bűnözők is vehetnek fegyvereket."

Nem vehetnek. Tiltja a törvény.

12. "A fegyvertartásvita nem a sportfegyverekről szól."

Akkor mikről? Az AK sporter és az AR-15-ös sportpuskák vannak a fegyvertiltást követelők célkeresztjében.

13. "Korlátozni kell azt hogy ki mennyi lőszert vehessen és tarthasson otthon."

Miért? Ha a lőtérre megy valaki, akkor 1000-2000 darabot is ellő. Sportlövészetnél és gyakorlásnál ez nem nagy szám. Hogy valaki egyszerre vesz sokat, az pedig azért van, mert minél többet veszel annál olcsóbban jön ki darabra. És persze a postaköltségen is így lehet spórolni.

Ha valaki rosszra készül, az meg úgyse tud magára aggatni 6000 darab lőszert. 6000 darab 223-as lőszer az 79 kiló. - (Azért 6000 darabot mondok példának, mert az egyik őrült lövöldözőnek annyi darab lőszere volt otthon és emiatt kezdték a lőszervásárlási korlátozást forszírozni.)

14. "Miért nem elég a nem-halálos önvédelmi fegyver?"

A rendőrségnek miért nem elég? Azért mert a lőfegyver hatásosabb mint egy tubus gázdezodor, vagy néhány gumibogyó.

15. "Kevesebb az önvédelemből elkövetett emberölések száma, mint a gyilkosságok száma."

Ez azért van, mert mikor a tisztességes ember elővesz egy lőfegyvert, akkor a bűnözők elmenekülnek. A fegyverhasználatra még csak sor sem kerül, a legtöbbször már az is elég ha megmutatja az áldozat, hogy nem védtelen.

16. "Ha a sok fegyver nagyobb biztonságot jelent, akkor az USÁ-ban miért nem szűnt meg a bűnözés?"

Nem szűnt meg teljesen -mert olyan csak a mesében van-, de folyamatosan csökken. Egyre több lőfegyver, egyre csökkenő bűnözés, egyre kevesebb gyilkosság. Ezek tények, a számadatok megtekinthetőek a hatósági weboldalakon.

17. "Ha van a fegyvered, akkor a bűnöző is majd inkább meg akar ölni."

Nem, ha van az áldozatnál fegyver, akkor a bűnöző menekül. Az áldozat az életét félti ha megtámadják, a bűnöző pedig pénzt akar, ékszereket, értékeket, de a saját életét nem adná egy pénztárcáért, úgyhogy menekülni fog. Tömegével vannak erről hírek az Interneten, illetve videókat is lehet látni Youtubeon, ahogy
a bűnözők menekülnek a fegyveres áldozatuk elől.

18. "Majd megvéd a rendőr."

Nem véd, mert nincs elég, azok se járőröznek. Amelyik igen, az pont nem ott van ahol te vagy. A rendőrt ki is kell hívni. Ha van telefonod, még nem biztos hogy felveszik az őrsön. Már ha van időd arra hogy felhívd őket. Ha sikerülne is és küldenének is hozzád egy járőrt, az is 10-20-30 perc, ha egyáltalán odaér, annyi idő alatt meg bármilyen bűncselekményt elkövet a támadód, felül egy buszra és mikor a rendőr 20-30 perc múlva odaér hozzád, addigra a bűnöző már messze jár.
Ha megúsztad élve, akkor kórház, feljelentés, sajnálkozás az elveszített értékeid miatt. Mind eső után köpönyeg.

19. "Az itthon én csak magamat/otthonomat/családomat akarnám megvédeni hsz-t pedig végképp nem értem. Jobb lenne ha az előre gondolkodó fatolvaj AK47-tel érkezne?"

Bűnöző nem megy oda, ahol fegyveres ellenállásra számít. Ez miért lenne másképp Magyarországon mint az Egyesült Államokban?

20. "Talán a jogoknak és a hatóságoknak kéne rendet tartani. 21. század van!"

Bent ülsz a szobádban a számítógép előtt. Nézz a hátad mögé! Látsz rendőrt? Ugye hogy nem? Akkor hogy védene meg most azonnal, ha nincs ott?

Az Egyesült Államokban már a bíróság is kimondta, hogy a rendőrségnek nem feladata a lakosság védelme.

21. "De a lőfegyverbalesetek! Minden évben 3.000 fegyveres baleset van az USÁ-ban!"

Autóbalesetből az USA területén 2009-ben 10.800.000 történt. (Kormány weboldaláról van az adat.) 3600-szor annyi autóbaleset, mint fegyveres baleset.

22. "Ha valakinek fegyvere van, az azzal követ el öngyilkosságot."

Akinek meg nincs, az meg leugrik a pesti lánchíd pilléréről az aszfaltra. Vagy felakasztja magát. Vagy mérget vesz be. Vagy más utat választ. Nem tudom hogy az aszfalton szétkenődés miért lenne jobb.

23. "A lőfegyverek csak ölésre valók."

Ez sem igaz. Itt van pár másik példa: sportlövészet, vadászat, önvédelem-, otthon és vagyonvédelem, befektetés, munkaeszköz, gyűjtemény, hobbi és szabadidőtöltés. A fegyvertartás és viselés az Egyesült Államokban még alkotmányos jog is.

És az utolsó pont:

24. "menj a fenébe" "fegyverbuzi" "hülye" "idióta" "önjelölt Rambó" "rohadj meg"

Az ilyesmikre nem érdemes reagálni. Az ilyen szavak és kifejezések csak arra utalnak, hogy a használójukkal nem lehetséges észérveken alapuló vitát folytatni.


A végére maradt két észrevétel:

A legtöbben a nagy vitatkozók közül sose jártak Amerikában, de meg próbálják mondani másoknak, hogy az Egyesült Államokban hogy megy a lőfegyvertartás dolog és tömegével írnak cikkeket és hozzászólásokat lőfegyverekről, holott sose vettek és sose próbáltak ki egyet sem.

A magyar sajtó és média folyamatosan természetesen a külföldi liberális sajtó és média anyagát veszi át. A statisztikákkal is ez a helyzet. Ha valaki valódi adatokat és statisztikákat szeretne, akkor azokat hatósági oldalakról érdemes kikeresni, és nem fegyvertartás-ellenes hírportálokról.

Önvédelem - Van jogod, nem lehet eszközöd

A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak - mondta a kollégiumvezető.

Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. E védekezés deklarálása alkotmányos alapjogként és szabályozása az új Btk.-ban olyan felhatalmazást ad a polgároknak, amely "a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el" - mondja ki a bíróságok számára kötelező jogegységi határozat, amely szerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától. A törvény szerint "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől".

A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl. A Kúria döntése a jogos védelemnek több korlátját sorolja fel. Szóbeli cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható. A kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre.

A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. Végül: a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti. A jogtalan támadás értékelése során kiderülhet, hogy az inkriminált magatartás nem indokolta az elhárító cselekményt, például a támadó személyének vétőképtelensége vagy a magatartás súlytalansága miatt. Így jogos védelmi helyzet hiánya állapítható meg például, ha súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek tanúsít támadó magatartást.  

Merőben újak a Btk. úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetre vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, továbbá, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be. A kötelező törvényi vélelem - amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha "a védekező életének kioltására is irányult volna" - azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.

A Kúria kiemelte, hogy a jogtalanul megtámadottak az elkövetőhöz képest eleve többszörös hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. A védekezés teljes szabadságát a törvény olyan elkövetési módok esetén ismeri el, amelyekben a megtámadott még inkább kiszolgáltatott, a jogtalan támadás elhárítása még esélytelenebb, kockázatosabb. A Kúria kimondta azt is, hogy jogtalan behatolás a lakásba csak aktív magatartással valósítható meg - tehát az például nem jogos védelmi helyzet, ha a jogszerűen bejutó személy felszólítás ellenére nem távozik. 

A lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás esetén ugyanakkor az elhárító cselekmény nemcsak önvédelem, hanem más javainak oltalma is lehet. Az úgynevezett megelőző jogos védelem Btk.-ban rögzített, négy éve élő szabályai szerint nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz - feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ezzel kapcsolatban a Kúria arra figyelmeztet, hogy az élet kioltásával járó megelőző védelem azonban emberölésnek minősülhet. Kónya István elmondta: alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem mindig tudja megvédeni polgárait. Abszurd az a beállítás, hogy az új rendelkezések nyomán eszkalálódik az erőszak.

Azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek - fogalmazott. Annak pedig társadalom-lélektani szempontból érdekes lenne megtalálni a magyarázatát, hogy a nyilvánosságban miért bukkanhatnak fel olyan hangok, amelyek az erőszakos bűnözőket féltik az áldozatoktól, és aggódnak a támadók testi épségéért - tette hozzá.

Hétfőtől akár meg is ölhetik a betörőt

http://www.youtube.com/watch?v=JX2-RcYyY1U

Elhiszitek? Én nem.

"- Akár meg is ölheti a betörőt a lakás tulajdonosa az új BTK szerint, ha az életére tör, nem fognak vádat emelni ellene. A törvény az áldozat oldalán áll."

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/212225

BTK jogos önvédelem otthonvédelem büntető törvény könyv törvények önvédelmi jog jogok Magyarország magyar betörő betörés rabló rablás bűnözés bűncselekmény erőszak erőszakos támadás támadó áldozat

Madonna és a fegyvertéma?

A nagyon liberális, baloldali, Obama támogató Madonna benne volt a "Jó Reggelt Amerika" műsorban. Amit eddig Madonnáról tudni lehet, az nem túl hízelgő rá nézve, de mit mondott ma, amivel kivételesen egyet lehet érteni?

A riporternő megkérdezte tőle, hogy miért pózol a turnéján fegyverekkel és hogy gondolt-e arra hogy ez nem helyes. Erre azt válaszolta, hogy ez olyan mintha akciófilmekben nem lennének fegyverek. Aztán azt mondta amit az NRA-tól lehet sűrűn hallani.

"A fegyverek nem ölnek embereket, az emberek ölnek embereket."

Aztán még hozzáfűzte:

"Ez nálam is így van, egy olyan nő szerepét játszom el, aki bosszút akar állni."

A riporternő azt mondta erre, hogy "Ezek valóban csak filmek és ez csak művészet, nem valós erőszak, de sok filmnél elhalasztották a megjelenés dátumát a Sandy Hook-i iskolai lövöldözés miatt, szóval nem gondolt arra hogy..."  

Madonna válasza: "De az nem változtatott semmit a helyzeten. Ezt az egészet csak félelemből és butaságból tették. Az emberek pedig nem tanítják és nem oktatják arra a gyerekeiket hogy tudják hogy mi folyik a világban ezzel kapcsolatban."  

Hogy ezek után Madonnának hány Hollywood-i támogatója marad, azt nem tudni. Talán van akkora sztár, hogy a rajongói kiállnak mellette. Nem úgy mint a Battlestar Galacticában játszó színésznő (Katee Sackhoff), akik egyetlen ártatlan és ésszerű fegyvertartással kapcsolatos félmondat miatt a twitter követőinek felét -100.000 követőt- vesztette el.

http://www.huffingtonpost.com/2013/06/23/madonna-guns-weapons-mdna-tour_n_3487685.html