Pages

2013. október 29., kedd

Tömegmészárlás késsel - egy édesanya és 4 gyermeke halt meg

Egyelőre semmit nem láttam erről a hírről a magyar médiában. Nem lesz belőle nagy ügy, talán néhány sorban elintézik, de mivel késelésről van szó, így nem verik nagy dobra. Ha lőfegyverrel követték volna el ezt a szörnyűséget, akkor hónapokon át erről beszélnének, de így az áldozatok névsora nagyon hamar feledésbe fog merülni. A konyhakéseket nem akarják betiltani, a politikai fegyver-ellenes propagandának árt ez a hír, így bizonyára 1 napnál tovább nem fog erről beszélni senki. Ahogy a többiről sem írnak, csak ha lőfegyver is szerepel egy hírben.

A hír fordítása:

New York, Egyesült Államok - Egy édesanyát és 4 gyermekét késelték halálra egy Brooklyn-i lakásban. A nő férjének az unokatestvérét tartóztatták le a gyilkosságok elkövetésének vádjával - nyilatkozta Vasárnap a New York-i rendőrség. Mingdong Chen egy hetet töltött a családdal a tragédia napjáig. A 25 évest 5 rend beli emberöléssel vádolják. 

Az áldozatok:

Qiao Zhen Li, 37 éves
Linda Zhuo, 9 éves
Amy Zhuo, 7 éves
Kevin Zhuo, 5 éves
és William Zhuo, 1 éves

Mind az ötüknek szúrt sebei voltak, mellkas tájékon - mondta a rendőrség. A gyerekek közül három a helyszínen életét vesztette, míg a többi áldozat halálát a kórházban jelentették be. A konyhakést -vagy henteskést- a helyszínen lefoglalták. (CNN) 


Januárban 6 ember került kórházba egy késes őrült miatt.

Áprilisban egy fegyveres civil állított meg egy késelőt aki az emberek életére tört.

Augusztusban 14 embert késelt meg egy diák egy Texas-i iskolában.

Ezeken kívül is történtek még késsel elkövetett több sérültes támadások.

Talán érdemes lenne összegyűjteni ezeket az eseteket, mert a média és a sajtó egyáltalán nem foglalkozik velük.

2013. október 22., kedd

Mi történne ha megszűnne az áramellátás?

A National Geographic írásána egy az egész Egyesült Államok területére kiterjedő, majd két hétig elhúzódó áramszünetről:


1. nap: Kiderülne hogy az áramszünet nem csak egy kis területre, hanem az egész országra kiterjed. Az elektromos kommunikáció nagyon nehézkessé válna, mert a generátorok nem bírnák a terhelést, mert csak rövid áramkimaradásokra vannak tervezve.

Szakértő megjegyzése: Lenne egy működő mobiltelefonod addig, amíg le nem merülne az akkumlátora. De nem sokat érnél vele, mert a mobilszolgáltatók tornyai és az Internet szolgáltatók amúgy se működnének.

Közel 2.000 ember halna meg, 128 milliárd lenne a nemzetgazdasági veszteség.

2. nap: A közlekedés kezdene összeomlani. Benzinkutak, számítógépek, közlekedési lámpák, liftek és rengeteg más közlekedéshez szükséges eszköz leállna.

Szakértő megjegyzése: Persze, működne az autód, de minden lámpa és közlekedési lámpa elsötétülne. Az utak pedig tele lennének emberekkel, akik szeretnének hazajutni.

Kb. 11.000 halott, 256 milliárd dolláros kár

3. nap: A legtöbb amerikai csapvizet iszik, illetve bolti palackozott vizet. A víz nagyon gyorsan elfogyna.

Szakértő megjegyzése: A magas épületekben azonnal probléma lenne a vízellátás, mert a gravitáció csak a 6. emeletig nyomja fel a vizet.

Kb. 27.000 halott, 383 milliárd dolláros kár

4. nap: Vészhelyzeti túlterheltség. Mivel az ország minden lakóját érintené az áram eltűnése, így a katasztrófaelhárítóknak, egyéb segítségnyújtóknak és hatóságoknak annyi helyen kellene ott lenniük amit már nem bírnának sem emberi, sem anyagi erőforrásokkal.

Szakértő megjegyzése: Két hét áramkimaradás után telítve lennének a kórházak, mindemellett kevesebb lenne a dolgozójuk is, mert nem tudnának az orvosok és a nővérek bejutni a kórházba, a közlekedés ellehetetlenedése miatt.

Kb. 50.000 halott, 511 milliárd dolláros kár

5. nap: A kórházi ellátás elérné azt a szintet, ami már igen komoly problémákkal küszködne. A már meglévő ellátottak mellé folyamatosan érkeznének az új betegek és sérültek, nem beszélve arról hogy az egyre több szemét miatt fertőzésveszély jelenne meg.

Szakértő megjegyzése: 2 hét után egyre gyakoribb többnyire hasmenéssel járó fertőzések jelennének meg.

Kb. 80.000 halott, 639 milliárd dolláros kár

6. nap: Növekvő félelem és bizalomhiány. Mindenki ki lenne éhezve az információra, hogy mi történik és mi fog történni a továbbiakban. Reményt keltő pletykák és vészjósló rémhírek terjednének szájról-szájra. 

Szakértő megjegyzése: A városokban jelen lenne a kormány és biztosítaná a rendet, de a városokon kívüli területek irányítás nélkül maradnának. Ez egy hét alatt bekövetkezne.

Kb. 117.000 halott, 768 milliárd dolláros kár

7. nap: Düh, idegesség, félelem és kapzsiság jelenne meg a lakosság körében, ami a bűnözés azonnali növekedésével járna. Életükben először törvényt szegnének az emberek, kizárólag a túlélésük érdekében.

Szakértő megjegyzése: A lakosság elkeseredésével egyre szaporodnának az erőszakos bűncselekmények, az emberek már akkor is megsérülnének -összeverekedés, lökdösődés, taposás miatt- hogy a többiekkel sorba állnak vízért és élelemért.

Kb. 162.000 halott, 894 milliárd dolláros kár

8. nap: A legrosszabbra felkészülve. A prepper szubkultúra, akik pénzt és időt nem kímélve készülnek fel különböző katasztrófahelyzetekre, ételt, vizet és más létfenntartáshoz szükséges dolgokat tárolnak az otthonaikban és egyéb ingatlanjaikban, remélik hogy ezzel kitarthatnak bármilyen komoly problémával szemben.

Szakértő megjegyzése: A jól felkészült városi ember jobb helyzetben lehet egy felkészületlen vidékivel szemben. Ha van elég vize, étele, meg tudja magát védeni és nem hívja fel magára a figyelmet.

Kb. 214.000 halott, 1,022 milliárd dolláros kár

9. nap: A nemzet védelme. Bár az áram nélküli vészhelyzetben a hadsereg hatékonysága lecsökkenne, de még így is meg tudnák védeni az országot. A speciális felszerelésük és felhalmozott szükségleteik kitartanának és a katonaság erős maradna.

Szakértő megjegyzése: A hadsereg fel van szerelve áramfejlesztőkkel, arra az esetre ha minden elsötétedne és áram nélkül maradna az egész ország.

Kb. 273.000 halott, 1,150 milliárd dolláros kár

10. nap: Mikor az elektromosság újraindulna, elkezdődne a feltakarítás, a rend helyreállítása, a károk felmérése és helyrehozatala. Az áramszünet előtti helyzet visszaállításához évek kellenének.

Szakértő megjegyzése: Ha egy országos áramszünet két héten át tartana, az évekkel vetné vissza a gazdaságot és minden mást. 

Kb. 339.000 halott, 1.278 milliárd dolláros kár

2013. október 7., hétfő

A legolcsóbb bűnmegelőzés

Egy több éves cikk. Forrása:   http://propeller.hu/itthon/1089134-a-legolcsobb-bunmegelozes

Ha a lőfegyvereket törvényen kívül helyezik, csak a törvényen kívülieknek lesz lőfegyverük. Cesare Beccaria, ma ismert büntetőjogunk szellemi atyja írta a szétdarabolt, minden erkölcsi értékrend és szervezettség nélküli olaszhonban élve az 1700-as évek közepén, hogy azok a törvények, amelyek megtiltják, hogy a becsületes polgárok fegyvert viselhessenek, csak a bűnözők dolgát könnyítik meg. Megfosztják az áldozatot a védekezés lehetőségétől, kockázatmentessé teszik a bűnt. Ma nagyon úgy tűnik számomra, hogy az értékek egyenlőségén, sokféleségén, a multietnicitáson alapuló, a szabad népesség vándorlást és kulturális kavalkádot élő Európában vissza kell térjünk Beccaria hasonló élethelyzetben írt tapasztalataihoz.
Magyarországon a jogos védelem, és az ehhez kapcsolódó önvédelmi lőfegyvertartás II. világháborút követő visszaszorítása majd ennek, a rendszerváltást követően, a magántulajdonon, az egyéni felelősségen, és a piacgazdaságon alapuló társadalmi viszonyok között történő fenntartása leginkább a szegénységben élőket, a tanyai lakosságot, a nőket, az időseket és hangsúlyozottan a cigányságot sújtja. Ma ők a legvédtelenebbek, a legkiszolgáltatottabbak.  Ha bűnözéssel súlyosan fertőzött környéken laknak, gyakran válnak erőszakos bűncselekmények áldozataivá, kényszerülnek futásra, menekülésre, kitérésre, tűrésre, megalázkodásra, emberi méltóságuk feladására, vagyonuk csorbulásának végignézésére. Mert nem jelentenek semmilyen kockázatot a bűnözőknek. Tudják róluk, hogy nincs semmijük, amivel hatékonyan megvédhetnék magukat, szeretteiket, javaikat. Még esélyük sincs. Összehasonlító adatok nélkül, fel sem merül bennük, hogy másképp is lehetne, és ha csak kétszáz kilométerrel északabbra, mondjuk Csehszlovákiába születtek volna, akkor büntetlen előéletű, 21 évesnél idősebb személyként, egy rendőrségi fegyverismereti tesztlap kitöltése és a háziorvosi vizsgálat után (pszichológiai vizsgálat nélkül) minden további nélkül hozzájuthatnának ahhoz, ami ma Magyarországon egy szűk kör kiváltsága.
Pedig ők azok, a szegények, az idősek, a nők és a cigányság, akik a lőfegyvertartásunk igencsak időszerű rendszerváltozásának tényleges haszonélvezői lennének. Méghozzá létszám arányukhoz képest sokkal nagyobb mértékben részesednének e szemléletváltás előnyeiből, mint a többségi társadalom tagjai. Az oktatott önvédelmi lőfegyvertartás ugyanis a legolcsóbb bűnmegelőzés. Minden anyagi költségét és felelősségét maga viseli a polgár, akit nem kell bérlistán tartani viszont mindenhol jelen van  és nagyon magas a bűnfelderítési mutatója.
Kedvem ellenére ez ügyben külföldi példához kell forduljak, de nem minden ok nélkül teszem, mert nagyon tanulságos. Az USA-ban a rejtett önvédelmi fegyverviselést engedő tagállamokban a legnagyobb haszonélvezője az új törvényeknek ugyanis a „rossz környéken” lakó, alacsony jövedelmű afro-amerikai vagy más színesbőrű népesség volt. Az új fegyvertartási törvények nyomán környezetükben drámaian visszaszorultak az erőszakos bűncselekmények. Ha az állampolgárok fegyveres válaszára lehet számítani, akkor a bűn nagyon nagy kockázattal jár. A mostanában ismét közkeletűvé avanzsált egykori fogalommal a „cigánybűnözéssel” – és az ezzel kapcsolatos negatív sztereotípiákkal - kapcsolatban, jó tudni, hogy bárhol, bármilyen közösséget alapul véve, a bűnözők aránya egy közösségen (népcsoporton) belül nem kisebb és nem nagyobb, mint az adott társadalomban, vagy bármelyik másik, tetszőlegesen kiválasztott közösségén belül. Magyarán: bármely kisebbség tagjainak túlnyomó többsége hétköznapi, munkából élő ember, nem bűnözésből tartja fenn magát, nincs kapcsolata a bűnözéssel és ugyanúgy zavarják őket a bűnözők, mint a többségi társadalmat, csak nekik a kiszolgáltatott szociális helyzetük és a szegénység miatt többet kell tőlük eltűrniük.
Az a nő, akit egyszer már inzultáltak, molesztáltak, futnia kellett, vagy netalán megerőszakoltak, a megmondhatója, hogy akkor, amikor a másodpercek számítanak, a rendőrség, de általában a segítség hosszú percekre van. A rejtett önvédelmi fegyverviselés másik legnagyobb haszonélvezői csoportja a nőké, életkortól és kapcsolatban éléstől függetlenül.
A harmadik profitáló csoport az időseké. Mai jogszabályaink nem tisztelik a kort, nem tisztelik az időseket. Egy becsületben, tisztességben ledolgozott, leélt élet sem elég alap arra, hogy veszélyérzet esetén egy mindentől távol eső, petróleumlámpás tanyán egy nyugdíjas önvédelmi fegyvert tarthasson. Inkább kiteszi a törvény a motorizált, gyors bűnözésnek prédára őket minden megtakarított vagyonukkal egyetemben. Aztán ha a támadás után életben maradtak, a társadalom fizetheti a hónapokig tartó kórházi ellátást, az öregek otthonát, a magára hagyott vagyont pedig széthordják a tettesek, nincs is hova visszatérni. Viszonyításképpen, egy figyelmeztető lövés ára 50 forint, a kockázatot pedig a támadó viseli.
Ehhez képest - a foglalkozásuknál fogva önvédelmit tartók körén kívül - akinek ma itthon önvédelmi fegyvere van (pl. híres művészek, celebek, politikusok, gazdag vállalkozók), arról kétlem, hogy valaha is lőfegyvere használatára kényszerült volna, vagy az évi egyszeri lőgyakorlaton kívül egyszer is elővenné a pisztolyát a páncélszekrényből. Ők azok, akik a bűnt legfeljebb a krimisorozatokból ismerik, nem része a mindennapjaiknak, jó környéken laknak, jó helyekre járnak el esténként, urbanizált környezetben élnek. Félreértés ne essék, nem akarom tőlük elvenni a polgári biztonságérzet legvégső törvényes eszközét, a család és otthonvédelem utolsó védbástyáját, mert ez álláspontom szerint minden nagykorú, büntetlen előéletű, cselekvőképes, mentálisan egészséges magyar állampolgárnak jár. Csak azt szeretném jelezni, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalan, mert a hatalomhoz közel állókat, az ország elitjét megjutalmazza a biztonsággal, míg azokat, akiknek tényleg szükségük lenne az önvédelemre, kirekeszti. Aki pedig esetleg irigyelni kezdené a kiváltságosokat, jobb, ha tudja, hogy a jogszabályok irracionális szigora miatt az ő fegyvertartásuk is mindig egy rendőrhajszálon függ. Általában olyan egyenruhába bújtatott bürokratákén, akik egész életükben egyetlen elfogást sem csináltak, és ha élő bűnözőt akarnak látni, áthelyezésüket kell kérniük.
Marc Gertz és Gary Kleck 1995-ben publikált kutatása szerint [Armed resistance to crime, The prevalence and nature of self defence with a gun, Journal of Criminal Law and Criminology, Northwestern School of Law] 60-szor gyakrabban rántanak fegyvert az USA-ban a törvénytisztelő állampolgárok a saját védelmükben, mint ahányszor bűnös célzattal sütnek el fegyvert. Az évi átlagosan 2,5 millió [Hart Research Associates, 1986, kutatás szerint 3,2 millió] önvédelmi fegyverhasználatból 200 000 alkalommal nők nem hagyják, hogy nemi erőszak vagy más szexuális bűncselekmény áldozatai legyenek. A rendőrség lőfegyverhasználata során az esetek 11%-ban vétleneket is eltalál, míg ugyanez az arány a civileknél 2%. [George Will, Newsweek, 1993.11.15]. Amerikai kriminológusok szerint az erőszakos bűncselekmények elkövetését 98%-os valószínűséggel megszakítja, ha a polgár csak megmutatja, hogy lőfegyver van nála. John Lott, a Floridai Egyetem kriminológusa szerint az ekkor elővett fegyvereknek mindössze 2% dördül el, és ennek a 2%-nak is a 75%-a levegőbe leadott riasztó lövés. [Benedict La Rosa: Can gun control reduce crime?] Sajnos Magyarországon ez azért nem működne, mert nálunk a leghülyébb rabló is tudja, hogy nagy valószínűséggel gáz- riasztó fegyverrel került szembe, legfeljebb mindketten kicsit köhögni fognak. Nincs tétje.
Érdemes körülnézni néhány volt KGST és Varsói Szerződésbeli országban, mi történt náluk. Röviden úgy lehetne jellemezni a helyzetet, hogy amilyen a rendszerváltásod, olyan a fegyvertartásod. Csehországban igazi bársonyos forradalom volt, nyilvánosságra került minden ügynök és tartótiszt neve, az állami vagyont részvény formában szétosztották a nép között, és a fél évszázadon át letiltott lőfegyvertartást polgári alapokra helyezték át. Az eredmény? Csökkenő bűnözés, köznyugalom és a cseh fegyvergyártás, hadiipar és az ehhez kapcsolódó munkahelyek számának növekedése.
Mi volt nálunk? Máig megismerhetetlen titkosszolgálati adatok, privatizációs bonanza, szétvert- széthordott fegyvergyártás és hadiipar, ez az ágazat gyakorlatilag nem ad kenyeret. Na, ehhez idomult a fegyvertörvényünk is.
2004-ben Csehországban még csak 308308 személynek volt lőfegyvertartási engedélye (zbrojni prukaz) akik a cseh belügyminisztérium szerint hozzávetőlegesen 632 000 lőfegyvert birtokoltak. 2009-ben viszont az engedély és regisztráció alapján tartott lőfegyverek száma elérte 713 068 darabot (Forrás: Ministerstvo Vnitra Cesky Republik, közérdekű on-line adattár). A bűnügyi statisztikáik viszont egyfolytában javulnak (Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal honlapja, látogatva 2010. március).
Csehországban 2002-2008 között az erőszakos bűncselekmények száma  25%-kal, ezen belül a rablásoké 15%-kal, a gyilkosságoké 14%-kal, a nemi erőszaké 19%-al, a vagyon elleni bűncselekmények közül a betöréseké 26%-kal, ezen belül a lakásbetöréseké 13%-kal csökkent, a jelentősen megnövekedett számú legálisan tartott lőfegyverek mellett.
Az ismertté vált bűncselekmények száma a 2002-es 372341 nagyságrendről  2008-ra 343799-re zuhant vissza. Szívesen bemutatnám a legális lőfegyvertartás és a bűnözés visszaszorulása közötti direkt statisztikai összefüggést is a kedves olvasónak, de sajnos az eredeti adatgyűjtés bontása ezt nem tette lehetővé. Egyet viszont biztosan lehet tudni. Az engedéllyel tartott lőfegyverek számának növekedése ellenére látványosan csökken a bűnözés, mind általánosan mind specifikusan, azaz téves és valótlan a magyar rendőrség és a BM-IRM bűnmegelőzésre, mint a fegyvertartás szigorításának ultima ratio okára való bármikor tett bárminemű hivatkozása.
A fegyvertartási helyzet hasonló a hadiiparáról híres Szlovákiában is. Északi szomszédunknál az ismertté vált bűncselekmények száma a 2003-as 111 893-ról 2008-ra 104 758-ra esett vissza, ezen belül a vagyon elleni és erőszakos bűncselekményeké drámaian.
Szlovákiában 2003 és 2008 között az erőszakos bűncselekmények száma „csak” 35%-kal, míg a vagyon ellenieké 11%-kal esett vissza, a csehhez büszkén hasonlítható legálisan tartott lőfegyverszám emelkedés kíséretében.
A magyar országsorsra egyesek által vizionált Latin-Amerikában Brazilia a világ egyik legszigorúbb fegyvertartási törvényével rendelkezik. Törvényesen gyakorlatilag alig lehet lőfegyverhez jutni, akinek van, annak pedig még a hozzá való lőszer vásárlására is külön engedélyt kell kérnie, alkalmanként. Mégis a földön itt a legmagasabb bűnözés. Még a háborús zóna Irakban is kevesebb bűncselekményt követnek el, mint e dél-amerikai országban.  Ja igen, a bűncselekményeket illegális fegyverekkel követik el, akárcsak a hasonlóan szigorú fegyvertartási törvényű Venezuelában. A bűnözőknek ugyanis mindig van fegyverük, legyen bármilyen a jogi környezet. Legfeljebb röhögnek a markukba, látva a prohibicionizmusukban bigott kormányokat. Argentina és Uruguay, ahol életszerűbbek a törvények sokkal jobb bűnügyi mutatókkal rendelkezik, ha már megengedtünk magunknak egy ilyen – in extremis - összehasonlítást.
A bűnözők a fegyvereiket a barátaiktól vagy egyéb nem kereskedelmi forrásból, lopásból, betörésből szerzik. Amennyiben tényleg szeretne a bűnüldözés érdemben tenni valamit, akkor e magas kockázatú csoport tagjainak az illegális lőfegyverhez jutását kell megakadályozni, forrásait felderíteni, nem pedig a legális lőfegyvertartókat értelmetlenül korlátozni. Ez a ma elnyomott és gyakorlatilag a rendőrség meghosszabbított fegyver és lőszer raktáraként vegetáló fegyverkereskedőkkel, a sportlövő egyesületi tagsággal, a vadásztársadalommal való önkéntes és baráti együttműködés nélkül például nem megy.
Szintén  rossz külföldi példa (bár politikailag kétségtelenül vonzó) és nem vezetett sehova az egyes fegyver vagy lőszer fajták „kriminalizálása”. Az USA-ban 1986-ban betiltott, golyóálló mellényt átütő lövedék „cop killer bullet” - lásd Halálos fegyver I. részében - a valóságban sohasem oltotta ki egy amerikai rendőr életét sem (nálunk ilyen az „A” kategóriás lőszer, vagy közismert nevén az acél magvas lövedék, FMJ SC). Ugyanígy a teljesen műanyagból készített, reptereken, védett rendezvényeken felderíthetetlen fegyverektől való média félelem is hamisnak bizonyult, ilyen fegyvereket ugyanis nem gyártottak és ma sem gyártanak a fegyvergyárak, nincs a termékpalettán.
Közkedvelt tévhit az automata fegyverekre hasonlító félautomata fegyverekkel („assault weapons”) kapcsolatban, hogy ez aztán a bűnözés igazi melegágya. A 80-as évek amerikai fegyver kontroll mozgalmának elsődleges céltáblájává vált fegyvereket a valóságban nem kedvelték a bűnözők, sem a drog dílerek vagy a fiatalkorú bűnöző bandák, nagyon-nagyon ritkán fordították rendőr ellen, és a kaliberkorlát miatt kevés halálos eredményt „hoztak”, átalakításuk automata fegyverré pedig igen nehézkesnek bizonyult. A lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények kevesebb, mint 2%-ban kaptak szerepet.
A zsebfegyverek (Saturday Night Special vagy SNS) mint könnyű rejthetőségük és olcsóságuk miatt korlátozandó céltárgy csoport is kriminalisztikai balfogásnak bizonyult az 1970-es években. A 3 inch csőhossznál rövidebb csőhosszú, .32” (kb. 8mm)-nél kisebb kaliberű és akkoriban 50 dollárnál olcsóbb fegyvereket mindössze a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények 10-27%-ban használták egy évtized alatt (Fontos adat, hogy ekkoriban lőfegyvert az erőszakos bűncselekményeknek mindössze 10%-ban használtak az elkövetők). A Kennedy-Rodino törvény tényleges hatása ehhez képest az volt, hogy megfosztotta az alacsony jövedelmű, de törvénytisztelő embereket az önvédelem lehetőségétől.
Téves a lőfegyverekkel történt balesetekről, de különösen a gyermekbalesetekről alkotott és a média által sugallt felfogás is. A valóságban a háztartási balesetekben, barkács balesetekben, közlekedési balesetekben megsérült vagy elhunyt személyek száma az USA-ban nagyságrendileg több, mint a lőfegyverrel történt baleseteké (az autóbalesetben sérültek 100 000 lakosra vetített számának mindössze 4%-a). Azok köre is viszonylag jól meghatározható, akiknek a saját fegyverük sérülést okoz. Ezek általában a rendkívülien hanyag, súlyosan gondatlan, vagy éppen túlzottan impulzív, türelmetlen és emocionálisan éretlen, vagy alkoholista, drogfüggő személyeknél fordulnak elő. Erre utalnak a gyakori közlekedési baleseteik, az ittas vagy bódult vezetési szabálysértések, a garázda viselkedés. A baleset leggyakrabban úgy következik be, hogy játszanak a töltött lőfegyverrel, elsütéssel ellenőrzik a töltetlenséget, orosz rulettel szórakoznak. A gyermekekre visszatérve elég annyit mondani, hogy a közel 300 millió amerikaiból évente 100-nál is kevesebb 18 éven aluli személlyel történik ilyen.
Az USA-ban a legális fegyvertartók, mint csoport tagjai, a nem-fegyvertartókhoz képest pszichológiailag nem abnormálisabbak, nem rasszistábbak, nem „szexistábbak” [férfi-női egyenjogúság, egyenlőség problematikájában szélsőséges személyek], és nem erőszakkedvelőbbek, azaz nem térnek el a társadalmi átlagtól. A fegyvertartók túlnyomó többsége a vidéki vadász közegben, kultúrában szocializálódott, ide ágyazódva ismerte meg a lőfegyvertartást, a rekreációs (hobbi) célú fegyvertartást, mint gyermek. Az önvédelmi fegyvertartóknak viszont, ettől eltérően, gyakran nincsenek ilyen lőfegyvertartási gyökereik, nem kapcsolódnak össze a többi fegyvertartóval, önvédelmi fegyvertartásukat az USA-ban nem mindenhol kíséri a hazaihoz hasonló hivatalos fegyverismereti és jogi, biztonsági oktatás, képzés.
Kleck első, 1991-es tanulmánya szerint az USA-ban évente 1100-2800 bűnöző hal meg legális fegyver (rendőri vagy bírósági eljárásban igazoltan) jogos védelmi használatától. A jogos védelmi helyzetben történt lőfegyver használatok becsülhető számát pedig a nagy átlagban az évi 600 000 és az 1 millió közé teszi, ami szinte ugyanannyi, mint a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma. Ezek a nagy számok azonban korántsem meglepőek, ha tudjuk, hogy az Egyesült Államokban a háztartások 1/3-ban van otthon töltött önvédelmi lőfegyver, a boltok 1/4-e tart védelmi céllal lőfegyvert, és az amerikaiak 5%-a mindenhová magával is viszi az önvédelmijét. Az önvédelmi lőfegyvertartók nagyobb biztonságban érzik magukat attól a tudattól, hogy van otthon lőfegyverük, és hisznek is ebben. És ez nem feltétlenül csak illúzió. Akik ugyanis támadás vagy rablás elhárítására lőfegyvert használnak, azok ellen ritkábban fejezik be a megkezdett bűncselekményt, mint azok ellen, akiknek nincs, és a közhiedelemmel ellentétben ritkábban is sérülnek meg, mint azok, akik a fegyvertelenek vagy az önvédelem más eszközét választják! Ja igen! A bűnözők az esetek kevesebb, mint 1%-ban tudják elvenni áldozatuktól a lőfegyverét, hogy aztán ellene fordítsák. A tények tehát ellentmondanak a hiedelmeknek, viszont alátámasztják a legális lőfegyver tartás bűnmegelőző szerepét. Vélhetően a fegyvertartók és a fegyvertartást ellenzők között, e tárgyban folyó vitát azért lesz nehéz végérvényesen eldönteni vagy a statisztikai adatok alapján bizonyos statisztikai hibahatáron belül számolni, mert az sohasem lesz mért statisztikai adat, hogy hány be nem jelentett bűncselekmény nem történt meg, azért mert a majdnem áldozatnak volt lőfegyvere. Viszont az amerikai börtönök népével folytatott interjúkból az derül ki, hogy sokszor tartottak attól, hogy az áldozatnál fegyver van, és ezért elálltak a szándékuktól. A börtönlakók az állampolgárok fegyverhasználata és a rendőrök közé egyenlőséget tettek, ami a pozitív társadalmi következmények szempontjából igencsak értékelendő körülmény. Ahogy a Cesare Beccaria írta, a bűn azonnali büntetésének van nagy visszatartó ereje (ami persze nem jelenti azt, hogy visszavennénk magánkézbe az állam büntető hatalmát).
Az alábbi táblázat önmagáért beszél:
Tettes/áldozat találkozások   Lőfegyver az elkövetőnél   És az áldozatnál
Konfrontáció                                            (+)                             (+/-)
Fenyegetés                                              (+)                             (-)
Támadás                                                   -                               -
Sérülés                                                      -                                0
Halál                                                           +                               0
A “+” jel azt jelenti, hogy a lőfegyver birtoklás növeli annak valószínűségét, hogy a találkozás egy előző fokozatból az adott fokozatba lépjen.
A “-“ jel azt jelenti, hogy a lőfegyver birtoklása csökkenti annak a valószínűségét, hogy a találkozás egy előző fokozatból az adott fokozatba lépjen. A 0, nulla jel azt jelenti, hogy nincs hatás, a zárójel pedig azt, hogy feltételezett irányról van szó, és nincs mért adat. (Forrás ismét: Kleck)
A lőfegyver birtoklása kiegyenlíti az erőviszonyokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizikailag gyengébb nők gyakrabban használnak lőfegyvert férfiak ellen, mint nők ellen, és egyedül gyakrabban használják csoport ellen, mint fordítva. A csehovi színpadi puska esetét pedig, (ahol a jelenetben puska van, az el fog sülni) szerencsésebb eshetőleges okként vizsgálni. A pszichológusok úgy vélekednek, hogy egy eleve dühös, felfokozott érzelmi állapotú fegyveres támadó, ha az áldozatnál lőfegyvert lát biztosan támadni fog. A gyakorlati kutatási adatok viszont majdnem fele-fele arányban megoszlanak pro és kontra. Általánosságban ezekből a kísérletekből az szűrhető le, hogy minél valósághűebbek a feltételek, minél inkább az életből merítenek, annál kevésbé támasztják alá ezt. Ha már itt tartunk, számomra a legmeggyőzőbb példa a nagyapámé, aki a körbezárt Budapesten, 1944 decemberében katonaruhából „átöltözött” civilbe, és a dédnagymamám budai várbeli házában a kapu alatt összetalálkozott négy fegyveres nyilassal (nagyapámat feljelentették), akiket az egy szál tiszti pisztolyával lövés nélkül megfutamított.
A fegyver puszta jelenléte a támadónál általában feleslegessé teszi a tényleges támadást. Mire kell a pisztoly? A dominancia megszerzésére, az áldozat akaratának meghajlítására, megtörésére, hogy odaadja a pénzét, vagy, hogy szexuális kielégülést nyerhessen az erőszaktevő. Ilyenkor a fegyver léte helyettesítheti a támadást magát. Lőfegyver nélküli rablók gyakran érzik úgy, azért kellett támadniuk, hogy ne legyen ellenállás, míg a lőfegyveres elkövetők a lőfegyver áldozatra fogása által biztosítják maguknak ugyanezt.
Egy lőfegyveres rabló sokkal kevesebbszer okoz sebesülést is, mint egy késes. Felfokozott stresszes állapotban ugyanis nagyon nehéz pontosan lőni, szúrni, ütni viszont sokkal könnyebb, és még ráadásul le is vezeti a feszültséget, megnyugtat. Hasznos információ, hogy mindössze az esetek 19%-a vezet személyi sérülésre, amikor a rabló lőfegyverből lövést adott le az áldozatára, szemben a késes támadók 55%-os szúrási „sikerével”. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a lőtt sebek általában súlyosabbak, gyógyításuk komplikáltabb a szúrtakénál (nagyapám szerint inkább a csendőr kísérjen, mint a pap!). A halálesetekről pedig azt kell tudni, hogy az összes erőszakos személy elleni bűncselekménynek kevesebb, mint 1%-a végződik így, még az USA-ban is.
Nem vagyok kriminológus, ezért nem tudom megmondani, hogy a rejtett fegyverviselést a törvénytisztelő polgároknak megengedő amerikai tagállamok törvényei bűnözésre gyakorolt kedvező hatásának mérésére a legalkalmasabb módszer tényleg a Poisson lognormal modell Markov lánc Monte Carlo elemzése-e, de egy bizonyos. Az amerikai szakemberek mérései, tanulmányai, objektív megközelítésük engem lefegyverzett és most már nem csak sejtem, de tudom is: a magyar fegyvertörvény és kormányrendelet nem hogy minden hasznos hatás nélküli, de egyenesen kártékony, diszkriminatív, és aránytalanul hátrányosan érinti a legszegényebb, legvédtelenebb, egyben legveszélyeztetettebb közösségeket, törvénytisztelő állampolgárokat. Ezen felül nem termel nemzeti jövedelmet, nem teremt munkahelyeket, és a költségvetés kiadásait sem csökkenti. Itt az idő, hogy a rendszerváltás a fegyvertartásban is bekövetkezzen.
(A szerző ügyvéd, az IRM által felkért Fegyverügyi Civil Bizottság titkára)

2013. szeptember 22., vasárnap

Felfegyverezik magukat az ukrán emberek

Nyolc ukránra jut egy fegyver, és évente tíz százalékkal nő a fegyvertartók száma. A gumilövedékes fegyvert bárki vehetne egy törvényjavaslat szerint. Fegyvertartók és lövészek vezetői szerint az lenne a legjobb, ha mindenki vehetne éles lőfegyvert, mert akkor kétszer is meggondolnák az emberek, mikor sütik el. Egy ellenzéki képviselő szerint aki ezt mondja, az idióta, nem lehet "egy afrikai életszínvonalú országban, amely világvezető vodkafogyasztásban, és ahol minden negyedik lakos lelkileg sérült" engedélyezni az éles lőfegyverek tartását.

Tömegesen fegyverezik fel magukat az Ukrajnában élők. A belügyminisztérium adatai szerint csaknem 40 ezer lőfegyvert vásároltak idén az országban - írta a Fokusz című hetilap.  

Az ukrán fegyvertartók szövetségének becslése szerint jelenleg 2 millió a legálisan és több mint 3,5 millió az illegálisan tartott lőfegyverek száma a 45 millió lakosú Ukrajnában. Évente 10 százalékkal növekszik a fegyvertartók száma.

Gumilövedékes fegyvert rendfenntartó, politikus, újságíró tart 

Miközben az ukránok közül egyre többen veszik fontolóra, hogy valamilyen pisztolyt vagy puskát szerezzenek be önvédelem céljára, elkezdődött a parlamenti és társadalmi vita a fegyvertartás engedélyezésének módosításáról.

Augusztusban terjesztett a kormány a parlament elé egy törvényjavaslatot, amelyben kiterjesztenék azok körét, akik gumilövedékes önvédelmi fegyvert birtokolhatnak. Míg jelenleg ilyen fegyvert csak rendfenntartók, parlamenti képviselők és újságírók tarthatnak Ukrajnában, a törvénymódosítás elfogadása után bárki kaphat rá engedélyt, ha büntetlen előéletű és mentálisan egészséges.

Fura érvek, őrültözés, vodkázás

Közben egy másik javaslatot bocsátottak társadalmi vitára az ukrán fegyvertartók szövetségének tagjai. Szerintük ugyanis a gumilövedékes fegyverek nem a legalkalmasabbak a támadók és a betörők elleni védekezésre, viszont az egymás közötti vitákat egyre többen igyekeznek majd ilyen önvédelmi fegyverekkel elrendezni. A szervezet megfigyelőtanácsának elnöke rámutatott arra, hogy él az emberekben az a tévképzet, miszerint ezekkel a fegyverekkel nem lehet ölni. "Ha pedig ezt gondolják, gyakrabban és indokolatlanul használhatják. Ezzel szemben viszont nem kevés az olyan esetek száma, amikor gumilövedék halálos sérülést okozott" - fejtette ki. Szövetsége ezért azt javasolja, hogy inkább az éles lőfegyverek tartását engedélyezzék. "Ha bárkinél lehet éles pisztoly, akkor a tulajdonosa kétszer meggondolja, hogy lőjön vele" - érvelt Ucsajkin.

Ha valakit gumilövedékes fegyverrel ölnek meg, az elkövetőt nem lehet a fegyver alapján azonosítani. Ezzel szemben egy éles pisztolyból kilőtt lövedéken olyan egyedi nyomokat hagy a fegyvercső, mint az ujjlenyomat, ezáltal a gyilkos fegyver azonosítható. Egy ukrán sportlövő egyesület elnökének az a meggyőződése, hogy jelentősen visszaszorítaná a bűnözést, ha minél többen felfegyverkeznének Ukrajnában. Példaként hozta a balti államokat és Moldovát, ahol szavai szerint a lőfegyvertartás legalizálása után 50-70 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.  

A fegyvertartással kapcsolatosan mindenféle módosítást ellenez Hennagyij Moszkal ellenzéki parlamenti képviselő, volt belügyminiszter-helyettes. "Őrült az, aki engedélyezi a lőfegyvertartást egy afrikai életszínvonalú országban, amely világvezető vodkafogyasztásban, és ahol minden negyedik lakos lelkileg sérült" - háborgott a képviselő. (Origo-MTI)

2013. augusztus 26., hétfő

Az Athens-i csata igaz története

Az Athens-i csata -más néven a McMinn megyei háború- egy polgári felkelés volt 1946-ban, Athens és Etowa kisvárosokban, Tennesse államban az Egyesült Államokban. A két település lakossága szembeszállt a helyi hivatallal és hatóságokkal. A polgárok -köztük második világháborús veteránok- korrupcióval és szavazat számlálási csalással vádolták a város vezetőit.

A kezdetek

McMinn megyének sokáig problémája volt a politikai korrupcióval és valószínűsíthető választási csalásokkal. Bár az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatokat indított 1940-ben, 1942-ben és 1944-ben is, valójában nem tett semmi érdemlegeset az ügyben.

A helyi rendőrség rendszere úgy működött, hogy minél több embert büntettek meg és tartóztattak le, annál több pénzt kaptak. Így a sheriff és az emberei teljesen ártatlan emberek tömegeit büntették meg és tartóztatták le, minden ok nélkül. Például józanokat részegen vezetésért, teljesen jogellenesen.

1946-ban véget ért a világháború, hazatértek a veteránok McMinn megyébe. Ők is állítottak saját jelöltet  maguk közül, hogy egy csalás-mentes választáson leváltsák a korrupt politikai elitet.

A veteránok jelöltje Knox Henry volt, aki a helyi vezetőség megújításával és megtisztításával kampányolt.

A csata

1946 Augusztus 1.-én történt a szavazás. Körülbelül 200 felfegyverzett rendőr volt az utcákon, a szokásos 15 járőr helyett. Több incidens is történt és sok helyen idő előtt bezárták a szavazóhelységeket. A legkomolyabb konfilktus az volt, mikor az egyik rendőr rátámadt egy fekete férfire, mikor az leadta a szavazatát. A férfi menekülni próbált a támadás elől, a rendőr pedig hátba lőtte. Később a rendőrt 1-3 évig tartó szabadságvesztésre ítélték, így ő lett az egyetlen aki az 1946 Augusztus 1.-2. napi események miatt börtönbüntetést kapott.

Ahogy a szavazás lezárult, a hatóság lefoglalta a szavazóurnákat és a helyi börtönbe vitték őket. A veteránok ekkor felfegyverkeztek és odavonultak. Néhányan a Nemzeti Gárda fegyverraktárából szereztek lőfegyvereket és lőszert. Rengeteg veterán vonult a börtönhöz, a becslések szerint akár kétezren is lehetettek.

Mikor a férfiak elérték a börtönt, a bent lévő 55 rendőr elbarikádozta magát. A veteránok követelték tőlük hogy adják ki a szavazóurnákat, de a rendőrök ezt megtagadták. Ekkor a veteránok rálőttek a bötönre, és ekkor kezdődött a csata, ami órákon át tartott. A végén a börtön kapuját berobbantották dinamiattal. A körbevett rendőrök -néhányuk megsérült- megadták magukat és a szavazóurnák is előkerültek.

Az események közben zavargások is történtek, többnyire rendőrautókat támadtak meg. Ez még folytatódott akkor is mikor már meglettek az urnák, de a következő reggelre többnyire megszűntek a támadások.

A következmények

A megkerült szavazatok után valóban történtek változások. Maximalizálták a helyi kormányhivatalnokok fizetését, a hivatalnokok bűntanyáit felszámolták,a korrupt hivatalnokokat pedig leváltották. A megyei hivatal vezetéséből pedig legalább 11-en mondtak le önként. A veteránok és a városi lakosság megnyerte a csatát, de nem tudtak hosszú ideig vezetői pozícióban maradni. Később a hagyományos politikai elit újra magához ragadta a hatalmat.

Film

Az eseményekről 1992-ben készült egy TV film, "Egy amerikai történet" címmel. A film a McMinn megyei eseményeken alapul, csak a helyszínt helyezték át egy Texas-i városba és az évszámot 1946-ról, 1945-re változtatták.

A csatát az "Unintended Consequences" nevű könyv is megemlíti.

http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Athens_(1946)

2013. augusztus 13., kedd

Amerika és Magyarország, Fegyvertartás - érvek és ellenérvek

Egy hasonló írásom már van itt a blogon, de talán itt az ideje egy második megírásának. Ezúttal egy blog és a Sárga Fórumon talált ellenérveket veszem alapul.

(De nagyjából mindenhol ezeket szokták írni.)

1. "A lőfegyver sokkal veszélyesebb mint a kés."

Nem igaz. Késsel és más eszközökkel pont ugyanúgy lehet ölni, mint lőfegyverekkel. Mikor őrültek támadnak másokra, akkor a fegyveres támadásokat kiélezi a média, de fegyver nélküli támadások sokszor még több áldozatot követelnek mint a fegyveres mészárlások.

Néhány példa:

Kína, Shaankxi tartomány: egy férfi 4 embert ölt meg egy baltával
Hong Kong: 5 halottat hagyott hátra egy késes őrült
Xinjiang: Egy férfi 6 embert ölt meg és 8-at megsebesített egy késsel
Kína: 8 embert ölt a késes őrült. Az áldozatokból 3 a férfi rokona.
17 éves kínai fiú ölt meg 9 embert, egy késes támadás során.
17 éves lány gyilkolt meg 30 férfit.
Kínai férfi 67 embert ölt meg.
Beijing, Kína: 5 halálos áldozatot követelt, hogy egy férfi berontott egy rendőrőrsre és sorra késelte meg az ott dolgozó rendőröket.
Kína, 2013: 47 ember halt meg, mikor valaki szándékosan gyújtogatott egy buszon. 2009-ben 27 embert követelt egy pont ilyen eset. Ugyanabban az évben 24
halálos áldozata volt egy másik buszos gyújtogatásnak.
Kína: 36 halott maradt hátra, mikor 10 késes támadó rohant le egy rendőrőrsöt.

2. "Emberek aknavetőket, gránátokat és M-16-osokat vásárolnak. Miért engedi ezt a törvény?"

Nem engedi. Ilyesmiket tilos vásárolni. Az M-16-osból pedig csak egy pár van civil kézben. 25ezer dollártól kezdődik az áruk, bűnözők és félbolondok nem jutnak hozzá automata fegyverekhez, főleg hogy rengeteg papírmunkával is jár a beszerzése. Rendkívül bonyolult és drága. A média automata fegyverekről ír, de ez csak azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem tudják hogy miről beszélnek és egyszerűen félretájékoztatják az embereket.

3. "A magyar emberek túl hülyék, buták, felelőtlenek a fegyvertartáshoz."

Miért lennének? Mégis ki gondolja saját magát hülyébbnek mint akármelyik másik külföldit? Mi a helyzet a másfélmillió Amerikában élő magyar származású lakosról? Ők nem "hülyék"? Ha egy magyar Amerikában születik akkor okos lesz, ha Pesten akkor meg buta? Mi van azokkal akik az óceánt átszelve utaznak az Egyesült Államokba? Ők hirtelen megokosodnak? A magyar ember nem butább másoknál.

Magyarországon az IQ átlag 98 pont. Az Egyesült Államokban szintén 98 pont. Az intelligenciát tekintve a világ ranglistáján Magyarország az első 10 között van.

4. "Akkor a cigányok is kapnának fegyvert."

Senki nem kap, hanem vesz. A vásárlást törvények szabályozzák. Nem bőrszín és származás szerint, hanem aszerint hogy valaki büntetlen előéletű és mentálisan is egészséges. Amerikában többek között ezeknek a krtitériumoknak kell megfelelni olyan dolgok mellett mint például az életkor és a tartózkodási státusz.

Egy dolgozó, tisztességes, kétgyermekes cigány családapától miért vennéd el az önvédelem jogát? Vannak olyanok is. Ahogy rendes feketék is vásárolnak lőfegyvert az USÁ-ban.

5. "De az amerikai fegyverkultúra 400 éves."

Ez egy semmitmondó állítás. Hogy 400 évvel ezelőtt valahol mi volt a szokás, az egy most élő emberre semmilyen hatással nincs. Számítógéphasználat nem volt szokás se 400, se 200, se 50 éve. Azért csak beleszokott a társadalom, nem igaz?

Ha egy olyan amerikai vesz lőfegyvert aki előtte sose lőtt, az miért másabb attól, mintha olyan magyar vesz lőfegyvert aki előtte még sose lőtt?

Magyarországon még volt sorkatonaság is, Amerikában az sincs. A 30-35 éven túli magyar férfiaknak bizony van tapasztalatuk a lőfegyvereket illetően. Sokkal több mint egy olyan amerikainak, aki még csak a Call of Duty-ban látott puskát.

6. "Ahol sok a lőfegyver, ott magas az öngyilkosságok száma."

Nem igaz. 110 országból az USA csak a 33. a listán. Olyan országok előzik meg mint Magyarország, Japán, Franciaország, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Kína és még sok másik.

Magyarországon az öngyilkossági ráta a duplája az Egyesült Államokénak.

7. "Ha magyaroknak lenne fegyverük, megölnék egymást."

Miért, most megölik egymást késekkel, botokkal és egyéb tárgyakkal? A magyar ember nem gyilkolja meg a másikat, ha nem ad elsőbbséget valaki a kereszteződésben.
Volt valaki akit agyonvertek, de az az eset pont a fegyvertartás szükségességét bizonyítja. Ha lett volna az áldozatnál lőfegyver, akkor valószínűleg még most is élne.

8. "Akkor atombombát is adnál a civileknek?"

Ostoba kérdésekre nem érdemes válaszolni. Aki nem tudja mi a különbség egy puska és egy atombomba között, azzal nincs értelme leállni beszélgetni.

9. "A lőfegyver még nem biztosíték arra, hogy a támadást meg tudod akadályozni."

Nem biztosíték, de ez alapján elvehetnék a lőfegyvereket az összes rendőrtől és katonától is.
Nem biztosíték, de igen jó eséllyel háríthatsz el egy téged vagy mást ért támadást.

10. "Azokban az országokban kevesebb gyilkosság történik, ahol tilos illetve nagyon szigorú a civil fegyvertartás."

A gyilkossági rátában megelőzi az Egyesült Államokat sok másik ország. Igazából az USA egyáltalán nem is áll olyan rosszul, ha akármelyik dél-amerikai vagy afrikai országot nézzük, ahogy több ázsiai ország is megelőzi.

Az Egyesült Államokat Svájccal hasonlítgatni nem igazán érdemes. Az Államokban nem svájciak, hanem dél-amerikai származásúak (latino) élnek és sok afrikai.

A "kevesebb fegyver = kevesebb bűnözés" helyi szinten is hamis. Vannak olyan települések ahol kötelező a fegyvertartás minden házban, azok a kisvárosok a legbiztonságosabb helyek az Egyesült Államokban.

Kennesaw, GA az egyik ilyen város. 30.000 lakosa van, a bűnözési ráta alig 1/3-a az országos átlagnak. Van hogy éveken át nem történik egy gyilkosság sem.
http://www.city-data.com/city/Kennesaw-Georgia.html

11. "Amerikában az Alkotmányra hivatkozva az őrültek és a bűnözők is vehetnek fegyvereket."

Nem vehetnek. Tiltja a törvény.

12. "A fegyvertartásvita nem a sportfegyverekről szól."

Akkor mikről? Az AK sporter és az AR-15-ös sportpuskák vannak a fegyvertiltást követelők célkeresztjében.

13. "Korlátozni kell azt hogy ki mennyi lőszert vehessen és tarthasson otthon."

Miért? Ha a lőtérre megy valaki, akkor 1000-2000 darabot is ellő. Sportlövészetnél és gyakorlásnál ez nem nagy szám. Hogy valaki egyszerre vesz sokat, az pedig azért van, mert minél többet veszel annál olcsóbban jön ki darabra. És persze a postaköltségen is így lehet spórolni.

Ha valaki rosszra készül, az meg úgyse tud magára aggatni 6000 darab lőszert. 6000 darab 223-as lőszer az 79 kiló. - (Azért 6000 darabot mondok példának, mert az egyik őrült lövöldözőnek annyi darab lőszere volt otthon és emiatt kezdték a lőszervásárlási korlátozást forszírozni.)

14. "Miért nem elég a nem-halálos önvédelmi fegyver?"

A rendőrségnek miért nem elég? Azért mert a lőfegyver hatásosabb mint egy tubus gázdezodor, vagy néhány gumibogyó.

15. "Kevesebb az önvédelemből elkövetett emberölések száma, mint a gyilkosságok száma."

Ez azért van, mert mikor a tisztességes ember elővesz egy lőfegyvert, akkor a bűnözők elmenekülnek. A fegyverhasználatra még csak sor sem kerül, a legtöbbször már az is elég ha megmutatja az áldozat, hogy nem védtelen.

16. "Ha a sok fegyver nagyobb biztonságot jelent, akkor az USÁ-ban miért nem szűnt meg a bűnözés?"

Nem szűnt meg teljesen -mert olyan csak a mesében van-, de folyamatosan csökken. Egyre több lőfegyver, egyre csökkenő bűnözés, egyre kevesebb gyilkosság. Ezek tények, a számadatok megtekinthetőek a hatósági weboldalakon.

17. "Ha van a fegyvered, akkor a bűnöző is majd inkább meg akar ölni."

Nem, ha van az áldozatnál fegyver, akkor a bűnöző menekül. Az áldozat az életét félti ha megtámadják, a bűnöző pedig pénzt akar, ékszereket, értékeket, de a saját életét nem adná egy pénztárcáért, úgyhogy menekülni fog. Tömegével vannak erről hírek az Interneten, illetve videókat is lehet látni Youtubeon, ahogy
a bűnözők menekülnek a fegyveres áldozatuk elől.

18. "Majd megvéd a rendőr."

Nem véd, mert nincs elég, azok se járőröznek. Amelyik igen, az pont nem ott van ahol te vagy. A rendőrt ki is kell hívni. Ha van telefonod, még nem biztos hogy felveszik az őrsön. Már ha van időd arra hogy felhívd őket. Ha sikerülne is és küldenének is hozzád egy járőrt, az is 10-20-30 perc, ha egyáltalán odaér, annyi idő alatt meg bármilyen bűncselekményt elkövet a támadód, felül egy buszra és mikor a rendőr 20-30 perc múlva odaér hozzád, addigra a bűnöző már messze jár.
Ha megúsztad élve, akkor kórház, feljelentés, sajnálkozás az elveszített értékeid miatt. Mind eső után köpönyeg.

19. "Az itthon én csak magamat/otthonomat/családomat akarnám megvédeni hsz-t pedig végképp nem értem. Jobb lenne ha az előre gondolkodó fatolvaj AK47-tel érkezne?"

Bűnöző nem megy oda, ahol fegyveres ellenállásra számít. Ez miért lenne másképp Magyarországon mint az Egyesült Államokban?

20. "Talán a jogoknak és a hatóságoknak kéne rendet tartani. 21. század van!"

Bent ülsz a szobádban a számítógép előtt. Nézz a hátad mögé! Látsz rendőrt? Ugye hogy nem? Akkor hogy védene meg most azonnal, ha nincs ott?

Az Egyesült Államokban már a bíróság is kimondta, hogy a rendőrségnek nem feladata a lakosság védelme.

21. "De a lőfegyverbalesetek! Minden évben 3.000 fegyveres baleset van az USÁ-ban!"

Autóbalesetből az USA területén 2009-ben 10.800.000 történt. (Kormány weboldaláról van az adat.) 3600-szor annyi autóbaleset, mint fegyveres baleset.

22. "Ha valakinek fegyvere van, az azzal követ el öngyilkosságot."

Akinek meg nincs, az meg leugrik a pesti lánchíd pilléréről az aszfaltra. Vagy felakasztja magát. Vagy mérget vesz be. Vagy más utat választ. Nem tudom hogy az aszfalton szétkenődés miért lenne jobb.

23. "A lőfegyverek csak ölésre valók."

Ez sem igaz. Itt van pár másik példa: sportlövészet, vadászat, önvédelem-, otthon és vagyonvédelem, befektetés, munkaeszköz, gyűjtemény, hobbi és szabadidőtöltés. A fegyvertartás és viselés az Egyesült Államokban még alkotmányos jog is.

És az utolsó pont:

24. "menj a fenébe" "fegyverbuzi" "hülye" "idióta" "önjelölt Rambó" "rohadj meg"

Az ilyesmikre nem érdemes reagálni. Az ilyen szavak és kifejezések csak arra utalnak, hogy a használójukkal nem lehetséges észérveken alapuló vitát folytatni.


A végére maradt két észrevétel:

A legtöbben a nagy vitatkozók közül sose jártak Amerikában, de meg próbálják mondani másoknak, hogy az Egyesült Államokban hogy megy a lőfegyvertartás dolog és tömegével írnak cikkeket és hozzászólásokat lőfegyverekről, holott sose vettek és sose próbáltak ki egyet sem.

A magyar sajtó és média folyamatosan természetesen a külföldi liberális sajtó és média anyagát veszi át. A statisztikákkal is ez a helyzet. Ha valaki valódi adatokat és statisztikákat szeretne, akkor azokat hatósági oldalakról érdemes kikeresni, és nem fegyvertartás-ellenes hírportálokról.