Pages

2010. július 29., csütörtök

A Massachusetts-i fegyvertörvényekről és törvénytervezetről

Nem csak kalifornia államban szigorúak a fegyvertörvények, hanem több más államban is, többek között Massachusetts-ben.

Többek között nem lehet 30-as tárakat venni, illetve lehet, de csak olyat, amit a szigorító törvények előtt gyártottak. A fegyverekre is hasonló törvények vonatkoznak. Csak adott fegyvertípusokat lehet vásárolni, vagy ha valakinek sok pénze van, az vehet olyan fegyvert, mit a tiltás előtt gyártottak le. (Assault Weapon ban)

Bár a tiltő törvény hatályát vesztette és megszűnt, de pár állam úgy gondolta, hogy mégis fenntartja a tiltást, így lábbal tiporva az Egyesült Államok Alkotmányát és az emberek alapvető jogait. Ezek között az államok között van Massachusetts is.

Havonta csak 1 darab fegyvert vásárolhat egy személy, a törvények szerint. Viszont van egy új törvénytervezet is, ami szerint nem csak a fegyverekre vonatkozna az egy hónapos határidő, hanem a tárakra is. Magyarul ha valaki venne egy fegyvert 5 tárral, akkor a fegyvert hazavinné és havonta vissza kellene mennie papírokat kitöltenie és egyenként vihetné haza a tárakat.

Ha meghozzák a törvényt és érvénybe lép, hogyan fogják betartatni? A tárakon nincs nyilvántartási szám, szériaszám. Mi akadályoz meg valakit abban, hogy a fegyvervásárlás után a tárakat a parkolóban adja oda a vevőnek a fegyver volt tulajdonosa? Tehát van-e értelme a törvénytervezetnek? Nincs.

Kaliforniában már egyszer bevezették, 15-20 évvel ezelőtt, de még ők is belátták, hogy ez nem működik és semmi értelme. Most ugyanezt bevezetnék Massachussetts államban.

Esetleg szériaszámot tennének minden egyes tárra. Mennyi munka lenne ezzel? Mennyi papírmunkát jelentene, ha minden egyes tár vásárlásakor ugyanazon menne keresztül minden vásárló, mint mikor egy egész vegyvert vásárolna? Mennyibe kerülne ez a vásárlónak? A papírmunka sehol sincs ingyen, miért pont a tárvásárlás papírmunkájáért ne kellene fizetni?

De beszéljünk az egyenlőségről is. Ha valaki Massachusetts-i és soha nem is megy sehová hosszabb időre, akkor az a személy havonta 1 fegyvert vehet. Ha viszont valaki sokat utazik és hosszabb időt tölt más államokban, ahol jók a fegyvertörvények, az a személy annyi fegyvert vesz amennyit akar. Vehet havi kettőt, havi 3-at, havi 10-et is akár. Tehát aki utazik és más államokban is lakik annak több joga van, amint aki egész évben Massechusetts-ben lakik.

De itt egy másik elgondolkodtató téma. Havi 1 fegyver. Mi van, ha valaki nagyapja meghal és a nagyapja ráhagyja a családra az 50-60 puskáját? Akkor az unoka 60 hónapon át minden hónapban megcsináltatja a papírmunkát, lefuttattatja a NICS ellenőrzést, kifizet 20-30-50 dollárt a procedúráért? Ez 60 puskánál 3000 dollár! Mi van a tárakkal? Ha elfogadják az új törvényt, akkor még a tárakért is egy tonna pénzt kell kifizetni. Szóval ha ilyen haláleset történik, akkor nem elég hogy valaki elveszíti a családtagját, még az állam is jól lehúzza és egy csomó gondot szakít a gyászoló ember nyakába.

Apránként tiltottak be rengeteg dolgot, minden esetben azt hazudták az állampolgároknak, hogy csak ezt tiltjuk be, csak ezt szigorítjuk. Ez semennyire nem egyeztethető össze az Amerikai Alkotmánnyal.

A bűnözőkkel nem tudnak mit kezdeni, úgyhogy a törvénytisztelő emberektől vonják meg a jogokat.

2010. július 25., vasárnap

Képek vasárnapra

LŐSZERPOCSÉKOLÁS
Szerintem vicces!
TITKOS HOZZÁVALÓ
A babszószomba mindig teszek egy kis .223-ast, hogy csípősebb legyen. Finom.

2010. július 11., vasárnap

Újabb okos fórumhozzászólások

Az MNO fórumán is vannak nagyon okos emberek.
Mert a géppuska tartását Amerikában is igencsak meg kéne indokolnia a polgárnak.
Miért kéne az állampolgárnak megindokolnia bármit is? Az indok megvan, aki ismeri az Egyesült Államok alkotmányának második pontját, azt tudja, hogy miről beszélek.

"A well regulated Militia, being necessary to the security of a free State, the right of the people to keep and bear Arms, shall not be infringed."

Ez annyit jelent, hogy az Egyesült Államok biztonsága miatt szükséges, hogy az emberek fegyvert tarthassanak és fegyveres csoportokba szerveződhessenek és ezt a jogot senki nem veheti el tőlük.

És a másik értelmes.
Amerikat fegyverrel kelett elfoglalni az indianoktol... Akkor vallt ott szokassa fegyvert viselni...es sajnos ezen a mentalitason meg nem lepett tul az USA.
Nem, mert a fegyverviseléshez való jog akkor került előtérbe, amikor az emberek a függetlenségért harcoltak. Nem tudom hallottál-e már a Függetlenségi Háborúról, mikor az emberek fogták a fegyereiket otthon, csapatokba szerveződtek önkéntesen és kirugdalták az elnyomó Angol hatalmat. Ezek után írták meg az Alkotmány, amiben benne van a második pont a fegyverekről és fegyveres csoportok megszervezésének jogáról. És hogy ehhez hogy jönnek az indiánok? Sehogy.

Érdekes, hogy ebben a témában mindig azok a leghangodabbak, akik nem tudnak semmit sem a fegyvertartásról, sem a fegyverekről, sem a történelemről.

2010. július 8., csütörtök

Újabb hatalmas fegyverpárti győzelem Amerikában!

Az USA-ban 2010. június 28.-án újabb jelentős jogi sikert könyvelhettek el a fegyvertartók a McDonald vs. Chicago városa perben.

Előzmény: a Heller-döntés

Heller, egy Washington D. C.-ben élő biztonsági őr azzal a kérelemmel fordult a helyi hatóságokhoz, hogy maroklőfegyvert tarthasson lakásán védelmi célból. Azonban 1975 óta az USA fővárosában gyakorlatilag tilos volt rövid lőfegyvert (pisztoly, revolver) megszerezni és tartani, hosszú lőfegyvert is csak töltetlenül, elzárva, védelemre alkalmatlan módon lehet birtokolni. Az eredmény nem is maradt el, a főváros az erőszakos bűnözésnek is hamarosan fellegvára lett.

Heller - számos fegyverjogi csoport ügyvédjeivel megtámogatva - hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság előtt nyert. Az alkotmánybíróságként funkcionáló testület szokásától eltérően nem dodonai, hanem világos és egyértelmű döntést hozott:

1. A fegyvertartás - az alkotmány második kiegészítéséből levezethetően - egyéni alapjog

2. Nem köthető semmilyen milíciában vagy fegyveres szervezetben való tagsághoz

3. A lőfegyverek tartása önvédelem céljára különösképpen és hagyományosan alapjog

4. A 3. pont kifejezetten vonatkozik a rövid lőfegyverekre (pisztoly, revolver) is, egyetlen komplett fegyverkategória sem tiltható általánosan

5. A fentiek okán az elzárva tárolás sérti az önvédelemhez való felhasználhatóság jogát

6. Washington D. C. hatóságainak engedélyt kell adniuk Hellernek maroklőfegyver önvédelmi célú tartására

A hatás nem is maradt el: Washington DC-ben a lakasvedelmi fegyverek (köztük a rövid lőfegyverek) tilalmának feloldását követő évben (2009) 25%-kal csökkent a befejezett emberölések száma.

Az 590 ezer lakosú amerikai fővárosban 186-ról 140-re mérséklődött a befejezett emberölések száma, miközben az 500 ezer - 1 millió közti lakosságú USA-beli egyéb nagyvárosokban csupán 8%-kal.

A lakásvédelmi maroklőfegyverre ez idő alatt engedélyt kapó washingtoni személyek száma pedig relatíve csekély, alig több 800 főnél.

McDonald vs. City of Chicago

Probléma viszont, hogy az USA szövetségi köztársaság, míg a főváros önállő szövetségi terület, így kérdéses volt, hogy a többi államra is vonatkozik-e a döntés. Logikusan igen, de például a szintén maroklőfegyver-tilalommal élő Chicago nem volt hajlandó feloldalni a tiltást, míg egyes önálló külvárosai nem vállalták a pereskedést és feladták a tilalmat.

A McDonald-per szinte azonnal a Heller-féle döntés után elkezdődött, a cél Chicago városának (mely egyben az amerikai elnök, Barack Obama korábbi lakhelye) maroklőfegyver-tilalmát eltöröltetni. Amint az várható volt, a helyi bíróságok elutasították a panaszt, és majdnem két év kellett, hogy a SCOTUS (Supreme Court of the United States) döntést hozzon a kérdésben. Itt a döntés lényege, hogy a Heller-féle ítéletben leírtak vajon kiterjeszthetőek (incorporation) lehetnek a szövetségi területeken túl az összes tagállamra is.

2010. június 28.-án ismét 5:4 arányban határozatot hozva a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy IGEN, a második kiegészítésben szavatolt szabadságjogot a tagállamok nem korlátozhatják önkényesen, a Heller-döntés minden elemét Chicagonak is alkalmaznia kell. Az alkotmányosság érvényre jutása érdekében a McDonald-féle pert ennek fényében kell a helyi hatóságoknak újratárgyalniuk.

A mostani fegyverpárti siker azonban minden más helyi betiltó jellegű jogszabályt is egyben azonnal támadhatóvá tesz az USA-ban. Továbbá mindenfajta hasonló jövőbeli betiltást szorgalmazó próbálkozást csírájában tesz lehetetlenné.

Vass Gábor - Gázpisztoly.hu
Ideje lenne hogy a kaliforniaiak is lépjenek, mert az Államokon belül náluk a legrosszabb a helyzet.