Pages

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 20., szerda

Történet #13 - Kocsival követés, kés a zsebben

Talán jobban körül kellett volna írnom a helyzetet, nem tudom mennyire jön át hogy egy agresszív állat volt az illető.

2016. július 5., kedd

Magyarországon alacsony a fegyvertartók száma

"Sok más országhoz képest Magyarországon alacsony a fegyvertartók száma" - mondta a Globserver Stratégia- és Védelemkutatás Fejlesztő Kft. igazgatója az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Varga Zoltán közlése szerint Magyarországon összesen 128 ezer fegyver van civileknél -€“ köztük vannak a vadászok, sportlövők és azok is, akik engedéllyel tartanak maroklőfegyvert. 

Magyarországon száz lakosra 1,9 fegyver jut, míg a délszláv térségben száz lakost tekintve 30-40, akár 50 is lehet ez a szám. Albániában pedig "€œhagyomány a fegyvertartás" -€“ tette hozzá. Arról is beszélt, hogy Szlovákiában már 16 éves kor felett tartható lőfegyver, 18 éves kor felett pedig akár sorozatlőfegyver is, ugyanakkor a fegyverbirtoklással összefüggésben Szlovákiában kevés az anyagi jellegű bűncselekmények.

Ennek kapcsán kitért arra is, a szakmában sokan gondolkodtak azon, hogy a magyarországi fegyvertörvényen enyhíteni kellene, azért is, mert a szomszédos országokban jóval több a fegyver. Ezzel együtt Varga Zoltán kiemelte, hogy a fegyvertartást szigorú szabályokhoz kell kötni." 

http://www.hirado.hu/2016/07/05/kevesen-tartanak-fegyvert-magyarorszagon/

2015. október 17., szombat

Petíció - Önvédelmi célú lőfegyverviselés

http://www.peticiok.com/onvedelmi_celu_fegyverviseles

A petíció szövege:


"Sajnos egyre inkább forrongó világunkban a rendvédelmi szervek egyre leterheltebbek. A közbiztonság romlik, az emberek jelentős része veszélyben érzi saját maga és szerettei testi épségét és megszerzett javait. Az erőszakos bűnelkövetők illegálisan szerzett fegyverekkel rendelkeznek, amit anélkül használhatnak erőszakos bűnelkövetéshez, hogy számolniuk kellene azonos erejű védekezésre, hiszen a polgárok szinte teljes köre nélkülözni kénytelen az önvédelmi lőfegyvereket. A mindenkori kormányzó hatalom megfosztva az embereket a hatékony önvédelem lehetőségétől, a bűnelkövetők javára esélyegyenlőtlenséget teremt. 

Abszurd helyzet az a tény, hogy a más célból fegyvertartásra jogosult személyek, mint akár a munkavégzési célból lőfegyvert tartó, viselő és annak használatára feljogosított személyek (hivatásos vadász, mezőőr, fegyveres biztonsági őr, stb.), a sportvadászok vagy a sportlövészek sem tudnak eredményesen önvédelmi célú fegyvertartási és viselési engedélyért folyamadni a jelenleg érvényes hatósági gyakorlat szerint. Erre semmiféle magyarázat nem adható, hisz ezek az emberek nap mint nap bizonyítják, hogy felelős fegyvertartók. A legkisebb szabálytalanság elkövetése is a fegyvertartási engedély visszavonását eredményezné ugyanis számukra. Az ilyen emberek többsége az átlagosnál is jobb törvénykövető magatartást tanusítanak. Esetükben különösen méltánytalan a tiltás. 

Az önvédelmi (és egyéb célú) fegyverhez jutás folyamatát volna érdemes felülvizsgálni és hatékony, szakmai (pszichiátriai, foglalkozásegészségügyi- és más indokolt orvosi, jogi, kriminalisztikai, fegyverhasználati, stb.) elemekkel megtöltve alkalmassá tenni arra, hogy képesek legyenek kiszűrni az alkalmatlan személyeket. Más, pl. nemzetbiztonsági átvilágítást igenylő esetekben is működnek a hatékony protokollok, így megfelelő szakértők bevonásával biztosan összeállítható volna egy megfelelő eljárás a fegyverhez jutás szabályozására is. 

Összefoglalva, vélhetően több ezer ember érzi méltánytalannak azt a jelenleg működő, lekezelő negatív hozzáállást, amit a törvényalkotók és annak betartatói nap, mint nap gyakorolnak. A fegyveres bűncselekményeket jellemzően nem legálisan birtokolt fegyverekkel követik el. A fegyvertörvény szigorítása nincs hatással az illegális fegyvertartókra, azonban az önvédelmi célú polgári fegyvertartás tiltása előnyös helyzetbe hozza a bűnelkövetőket. A jelenleg is alkalmazott, a fegyvertartó személyt és az egyedi azonosítóval rendelkző fegyvert összekapcsoló és a fegyver tulajdonviszonyait nyomonkövetni képes nyilvántartási rendszer hatékonyan biztosítja a fegyverek regisztrációját, a hatóság számára átláthatóvá teszi a fegyverek országon belüli és kívüli mozgását, így az szélesebb körű fegyvertartás esetén is működne, az intezményi háttér adott volna a működtetéshez. 

Mivel a törvényalkotók ezidáig még soha nem álltak a nyilvánosság elé objektív érvekkel, hogy megindokolják a jelenleg érvényben lévő szabályozást és hatósági gyakorlatot, időszerű erről a kérdésről párbeszédet indítani. A polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy ebbéli igényüket kinyilvánítsák és ez által felhatalmazást/megbízást adjanak az őket képviselő parlamenti politikusoknak egy új, igazságos törvényi háttér megalkotására.  Ezt elősegítendő, jelen petíció aláírásával mindenki kifejezheti igényét arra vonatkozólag, hogy a jelenlegi jogszabályi hátteret meg kell változtatni, az arra alkalmas polgárok számára, akik vállalják a felelős fegyvertartással járó többlet anyagi, erkölcsi és egyéb terheket, lehetővé kell tenni az önvédelmi célú fegyverhezjutást. 

Kérem, hogy amennyiben támogatja a kezdeményezést, írja a lá a paetíciót! Ha véleménye van, akár támogató, akár ellenző, akkor kulturált vita formájában a hozzászólásokban ossza meg azt a nyilvánossággal!"

Itt lehet aláírni: http://www.peticiok.com/onvedelmi_celu_fegyverviseles

2015. szeptember 1., kedd

Gumilövedékessel védekezett

Videó: http://tv2.hu/musoraink/tenyek/184925_az-autojaert-lott-a-84-eves-ferfi.html

Engedéllyel tartott? Biztos az hogy lehet engedélyt kapni arra hogy valaki a szütyőjéében gumilövedékest hordjon? Még jó hogy elengedték. Már ezen is csodálkozom. (Esetleg "gumi-barát" gázriasztóról van szó?)

A végén meg tipikus a nő. Hogy szerinte a védekező "odaáig süllyedt hogy fegyverrel akar elégtételt venni". Nem elégtétel, az egy erőszakos támadás volt, tele van az öreg sérülésekkel és mutatja is a kamerának. "Vélt vagy valós sérelmeiért". Ezek szerint a tévések úgy kérdezték meg a nőt, hogy nem mondták el neki hogy valójában mi történt? Meg hogy az öreget bizonyítottan erőszakos támadás érte? Kizárólag a kocsirongálást mondhatták nekik. Így kell riportot készíteni, könnyű manipulálni a nézőt, meg a riportalanyokat is. 

De legalább a rendőrség elvette az öreg gumilövedékesét. Még jó, mert az öreg egy igazi vadállat, verik, ő meg védekezni mer. Legközelebb veresse magát agyon, az való neki, nem gumilövedékes. Eszem megáll.

2015. június 28., vasárnap

Lelőtte a rablót a veszprémi vagyonőr

Rálőtt az őt fenyegető rablóra egy veszprémi pékségben egy vagyonőr vasárnap, a támadót kórházba vitték és őrizetbe vették - közölte a rendőrség. 

Hajnalban egy maszkos férfi hatolt be egy veszprémi egyetemvárosi pékségbe, az alkalmazottat egy kalapáccsal megfenyegette, majd magához vette az irodában tárolt készpénzt. A megszólaló riasztó jelzésére kiérkezett egy vagyonvédelmi cég fegyveres őre, aki a távozó rablót megpróbálta feltartóztatni, ám a férfi őt is megfenyegette. 

A vagyonőr az életét veszélyeztető támadás elhárítására lőfegyveréből több figyelmeztető lövést adott le a levegőbe, majd mivel a rabló továbbra is támadólag lépett fel, célzott lövést adott le a lábára. A meglőtt rablót a rendőrök elfogták, a mentők súlyos sérüléssel vitték kórházba. 

A 37 éves férfit őrizetbe vették, rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult ellene eljárás. A rendőrség vizsgálja a lőfegyverhasználat jogszerűségét.

2015-06-28 

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/lelotte-a-rablot-a-veszpremi-vagyonor-2373159

2014. június 25., szerda

Hétéves kis hős próbált visszatartani egy gyilkosságért elítélt bűnözőt Budapesten

Hétéves kis hős próbált visszatartani egy gyilkosságért elítélt bűnözőt Budapesten

Kun Viktor egy rabló nyomába eredt, sőt két kézzel próbálta visszatartani a nála sokkalta nagyobb és erősebb férfit. A kisfiúnak persze sejtelme sem volt arról, milyen veszedelmes kalandba keveredett. Csak később derült ki, hogy a férfi, aki kitépte az aranyláncot Viktor nagymamájának nyakából, egy gyilkosságért már elítélt bűnöző.

Viktor, aki ősszel megy iskolába, vásárolni indult nagyszüleivel, édesanyjával és néhány hónapos kistestvérével. P. Sándor (36) egyetlen mozdulattal letépte a nagymama arany nyakláncát. Viktor a támadó után rohant, és a bokájánál fogva megpróbálta visszahúzni őt. A rabló emberölés miatt 14 évet töltött a rácsok mögött, és három évvel ezelőtt szabadult.

– Nem törődtem semmivel, csak segíteni akartam a nagyinak. Megfogtam a bokáját, és ahogy bírtam, szorítottam – mutatta Viktor, hogyan vetette rá magát a rablóra, aki nem sokat törődött a kisfiúval. – Húzott maga után, még a lábfejemet is lehorzsoltam. Sajnos hamar kiszabadította magát, és rohant át az úttesten, anyával pedig csak üvöltöttünk: valaki fogja meg, segítsen!

P. Sándor elé ekkor két taxis ugrott, akik leteperték. Közben az erősítés is megérkezett.

– Amint meglátta a rendőrautót, kitépte magát a taxisok kezéből, és visszarohant az úttest másik oldalára, de így sem menekülhetett. Végül a járőrök teperték le és bilincselték meg – pörgette vissza emlékeit Viktor édesanyja, Dobó Katalin (28). – Ugyan a nyaklánc több darabra szakadt, de legalább a rablót elfogták.
A kis hős a támadás másnapján találkozott újra azzal a rendőrrel, aki társával végül elfogta nagymamája támadóját.

– Büszke lehet magára, hiszen nagyon bátor volt. Mégis azt tanácsoljuk: legközelebb ne próbáljon megállítani senkit, hiszen teljesen kiszámíthatatlan, hogyan reagál egy bűnöző ilyen helyzetben – mondta a kisfiúnak Péterfalvi Norbert törzsőrmester, a III. kerületi rendőrkapitányság körzeti megbízottja.

2013. november 20., szerda

Kispuskával a vállán sétálgatott egy férfi Hevesen

A Készenléti Rendőrség Heves térségében szolgálatot ellátó járőrei 2013. november 19-én 18 óra 45 perckor Heves belterületén egy gyalogos férfira lettek figyelmesek, akinek a vállán egy lőfegyvernek látszó tárgy volt.

Az egyenruhások igazoltatták férfit, akinél egy engedély nélkül tartott éles kispuska, valamint ruházatában 10 darab éles lőszert volt.

Ezt követően az 51 éves hevesi férfit előállították a rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. G. Dénes ellen – őrizetbe vétele mellett – a Hevesi Rendőrkapitányság lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. (Pol*.hu)


Van ahol ez természetes dolognak számít.

2013. november 17., vasárnap

72 éves pizsamás emberre tört rá hajnalban a TEK, amiért meg akarta védeni magát és 93 éves édesanyját a bűnözőktől

A házát eddig kétszer törték fel, egyszer még az anyanyulat is ellopták a kicsinyei fölül, a Terrorelhárítási Központ fegyveresei mégsem a bűnözőkre törtek rá kedden hajnalban, hanem a 72 éves nyugdíjasra rontottak rá. "Nem a hatalmat akartam megdönteni, csak védekezni akartam azzal a kispuskával” – mondta a Nyékládháza és Emőd közötti hétvégi házas részen élő 72 éves férfi, akit azért vett őrizetbe a rendőrség a hét elején, mert egyik "jó" szomszédja bejelentette: fegyvert tart otthon.

A törvényt korábban még soha nem sértő férfit az ügyészség szerette volna előzetes letartóztatásban tudni, de a nyomozati bíró csütörtökön úgy döntött: elegendő, ha lakhelyelhagyási tilalom alá helyezi. Így otthonában látogathatta meg az egyik helyi lap. Mint mondta, tudja, hogy súlyos börtönévekkel fenyegeti a törvény az engedély nélküli fegyvertartást, de a kora miatt legálisan már nem birtokolhatna ilyen eszközt. Az újságírók ottjártakor éppen a kapuját szerelgette:  

– Amikor láttam, hogy rendőrök állnak a ház előtt, mondtam, hogy hozom a kulcsot, egyikük mégis szétrúgta a kaput – mondta a férfi. A vásárban vette a puskát „Hallani a híreket, hogy idős embereket támadnak meg az otthonaikban. Amikor hozzám költözött a 93 éves édesanyám, nekem is el kellett gondolkodnom rajta, hogyan védem meg magunkat” – mondta az Emőd és Nyékládháza közötti hétvégi házas területen élő, a neve elhallgatását kérő 72 éves ezermester, akit kedden hajnalban a Terrorelhárítási Központ kommandósai ébresztettek és vettek őrizetbe.

– Eddig kétszer törték fel a házamat, de loptak már el tőlem a pincéből bort és pálinkát is. Volt, hogy az éppen megfialt, szoptatós anyanyulat vitte el a tolvaj a kicsinyei fölül; mind elpusztult. Nyáron csak egy szúnyogháló van az ajtón, ablakon; ha azt kivágja valaki, már benn is van. Ezért végiggondoltam, hogyan is védekezhetnék – mesélte a férfi.

– Áramot nem vezethetek a kerítésembe, mert úgy járok, mint az a kesznyéteni gazda, a borba se rakhatok fagyállót. Ha harapós kutyát veszek, az még a végén kárt tesz a gyerekekben, a riasztók meg nem érnek semmit; mire ideér a segítség, mind a kettőnket megölhetnek. Ezért döntöttem úgy, hogy veszek egy kispuskát az ónodi vásárban – magyarázta indítékait az idős ember.

A hatóságokkal még soha összetűzésbe nem került férfi kedden hajnalban rendőrségi fényhidak villogására ébredt, s amikor pizsamában kiment az udvarra, kommandósokkal találta magát szemközt, akik – miután berúgták a kaput – a sárban hasra fektették és míg megbilincselték, a hátára térdeltek. Kell is a keménység… (Boon nyomán)



Erre a válaszom két régebbi feliratozott hírvideó:

72 éves férfi Magyarországon vs. 71 éves férfi az Egyesült Államokban
http://www.youtube.com/watch?v=DZxkOZEHtJ4

Kispuskás önvédelem Magyarországon vs. kispuskás önvédelem az Egyesült Államokban

http://www.youtube.com/watch?v=Zxf64Xzk-_M

Mást nem is írok. Ennyi is elég.

2013. október 7., hétfő

A legolcsóbb bűnmegelőzés

Egy több éves cikk. Forrása:   http://propeller.hu/itthon/1089134-a-legolcsobb-bunmegelozes

Ha a lőfegyvereket törvényen kívül helyezik, csak a törvényen kívülieknek lesz lőfegyverük. Cesare Beccaria, ma ismert büntetőjogunk szellemi atyja írta a szétdarabolt, minden erkölcsi értékrend és szervezettség nélküli olaszhonban élve az 1700-as évek közepén, hogy azok a törvények, amelyek megtiltják, hogy a becsületes polgárok fegyvert viselhessenek, csak a bűnözők dolgát könnyítik meg. Megfosztják az áldozatot a védekezés lehetőségétől, kockázatmentessé teszik a bűnt. Ma nagyon úgy tűnik számomra, hogy az értékek egyenlőségén, sokféleségén, a multietnicitáson alapuló, a szabad népesség vándorlást és kulturális kavalkádot élő Európában vissza kell térjünk Beccaria hasonló élethelyzetben írt tapasztalataihoz.
Magyarországon a jogos védelem, és az ehhez kapcsolódó önvédelmi lőfegyvertartás II. világháborút követő visszaszorítása majd ennek, a rendszerváltást követően, a magántulajdonon, az egyéni felelősségen, és a piacgazdaságon alapuló társadalmi viszonyok között történő fenntartása leginkább a szegénységben élőket, a tanyai lakosságot, a nőket, az időseket és hangsúlyozottan a cigányságot sújtja. Ma ők a legvédtelenebbek, a legkiszolgáltatottabbak.  Ha bűnözéssel súlyosan fertőzött környéken laknak, gyakran válnak erőszakos bűncselekmények áldozataivá, kényszerülnek futásra, menekülésre, kitérésre, tűrésre, megalázkodásra, emberi méltóságuk feladására, vagyonuk csorbulásának végignézésére. Mert nem jelentenek semmilyen kockázatot a bűnözőknek. Tudják róluk, hogy nincs semmijük, amivel hatékonyan megvédhetnék magukat, szeretteiket, javaikat. Még esélyük sincs. Összehasonlító adatok nélkül, fel sem merül bennük, hogy másképp is lehetne, és ha csak kétszáz kilométerrel északabbra, mondjuk Csehszlovákiába születtek volna, akkor büntetlen előéletű, 21 évesnél idősebb személyként, egy rendőrségi fegyverismereti tesztlap kitöltése és a háziorvosi vizsgálat után (pszichológiai vizsgálat nélkül) minden további nélkül hozzájuthatnának ahhoz, ami ma Magyarországon egy szűk kör kiváltsága.
Pedig ők azok, a szegények, az idősek, a nők és a cigányság, akik a lőfegyvertartásunk igencsak időszerű rendszerváltozásának tényleges haszonélvezői lennének. Méghozzá létszám arányukhoz képest sokkal nagyobb mértékben részesednének e szemléletváltás előnyeiből, mint a többségi társadalom tagjai. Az oktatott önvédelmi lőfegyvertartás ugyanis a legolcsóbb bűnmegelőzés. Minden anyagi költségét és felelősségét maga viseli a polgár, akit nem kell bérlistán tartani viszont mindenhol jelen van  és nagyon magas a bűnfelderítési mutatója.
Kedvem ellenére ez ügyben külföldi példához kell forduljak, de nem minden ok nélkül teszem, mert nagyon tanulságos. Az USA-ban a rejtett önvédelmi fegyverviselést engedő tagállamokban a legnagyobb haszonélvezője az új törvényeknek ugyanis a „rossz környéken” lakó, alacsony jövedelmű afro-amerikai vagy más színesbőrű népesség volt. Az új fegyvertartási törvények nyomán környezetükben drámaian visszaszorultak az erőszakos bűncselekmények. Ha az állampolgárok fegyveres válaszára lehet számítani, akkor a bűn nagyon nagy kockázattal jár. A mostanában ismét közkeletűvé avanzsált egykori fogalommal a „cigánybűnözéssel” – és az ezzel kapcsolatos negatív sztereotípiákkal - kapcsolatban, jó tudni, hogy bárhol, bármilyen közösséget alapul véve, a bűnözők aránya egy közösségen (népcsoporton) belül nem kisebb és nem nagyobb, mint az adott társadalomban, vagy bármelyik másik, tetszőlegesen kiválasztott közösségén belül. Magyarán: bármely kisebbség tagjainak túlnyomó többsége hétköznapi, munkából élő ember, nem bűnözésből tartja fenn magát, nincs kapcsolata a bűnözéssel és ugyanúgy zavarják őket a bűnözők, mint a többségi társadalmat, csak nekik a kiszolgáltatott szociális helyzetük és a szegénység miatt többet kell tőlük eltűrniük.
Az a nő, akit egyszer már inzultáltak, molesztáltak, futnia kellett, vagy netalán megerőszakoltak, a megmondhatója, hogy akkor, amikor a másodpercek számítanak, a rendőrség, de általában a segítség hosszú percekre van. A rejtett önvédelmi fegyverviselés másik legnagyobb haszonélvezői csoportja a nőké, életkortól és kapcsolatban éléstől függetlenül.
A harmadik profitáló csoport az időseké. Mai jogszabályaink nem tisztelik a kort, nem tisztelik az időseket. Egy becsületben, tisztességben ledolgozott, leélt élet sem elég alap arra, hogy veszélyérzet esetén egy mindentől távol eső, petróleumlámpás tanyán egy nyugdíjas önvédelmi fegyvert tarthasson. Inkább kiteszi a törvény a motorizált, gyors bűnözésnek prédára őket minden megtakarított vagyonukkal egyetemben. Aztán ha a támadás után életben maradtak, a társadalom fizetheti a hónapokig tartó kórházi ellátást, az öregek otthonát, a magára hagyott vagyont pedig széthordják a tettesek, nincs is hova visszatérni. Viszonyításképpen, egy figyelmeztető lövés ára 50 forint, a kockázatot pedig a támadó viseli.
Ehhez képest - a foglalkozásuknál fogva önvédelmit tartók körén kívül - akinek ma itthon önvédelmi fegyvere van (pl. híres művészek, celebek, politikusok, gazdag vállalkozók), arról kétlem, hogy valaha is lőfegyvere használatára kényszerült volna, vagy az évi egyszeri lőgyakorlaton kívül egyszer is elővenné a pisztolyát a páncélszekrényből. Ők azok, akik a bűnt legfeljebb a krimisorozatokból ismerik, nem része a mindennapjaiknak, jó környéken laknak, jó helyekre járnak el esténként, urbanizált környezetben élnek. Félreértés ne essék, nem akarom tőlük elvenni a polgári biztonságérzet legvégső törvényes eszközét, a család és otthonvédelem utolsó védbástyáját, mert ez álláspontom szerint minden nagykorú, büntetlen előéletű, cselekvőképes, mentálisan egészséges magyar állampolgárnak jár. Csak azt szeretném jelezni, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalan, mert a hatalomhoz közel állókat, az ország elitjét megjutalmazza a biztonsággal, míg azokat, akiknek tényleg szükségük lenne az önvédelemre, kirekeszti. Aki pedig esetleg irigyelni kezdené a kiváltságosokat, jobb, ha tudja, hogy a jogszabályok irracionális szigora miatt az ő fegyvertartásuk is mindig egy rendőrhajszálon függ. Általában olyan egyenruhába bújtatott bürokratákén, akik egész életükben egyetlen elfogást sem csináltak, és ha élő bűnözőt akarnak látni, áthelyezésüket kell kérniük.
Marc Gertz és Gary Kleck 1995-ben publikált kutatása szerint [Armed resistance to crime, The prevalence and nature of self defence with a gun, Journal of Criminal Law and Criminology, Northwestern School of Law] 60-szor gyakrabban rántanak fegyvert az USA-ban a törvénytisztelő állampolgárok a saját védelmükben, mint ahányszor bűnös célzattal sütnek el fegyvert. Az évi átlagosan 2,5 millió [Hart Research Associates, 1986, kutatás szerint 3,2 millió] önvédelmi fegyverhasználatból 200 000 alkalommal nők nem hagyják, hogy nemi erőszak vagy más szexuális bűncselekmény áldozatai legyenek. A rendőrség lőfegyverhasználata során az esetek 11%-ban vétleneket is eltalál, míg ugyanez az arány a civileknél 2%. [George Will, Newsweek, 1993.11.15]. Amerikai kriminológusok szerint az erőszakos bűncselekmények elkövetését 98%-os valószínűséggel megszakítja, ha a polgár csak megmutatja, hogy lőfegyver van nála. John Lott, a Floridai Egyetem kriminológusa szerint az ekkor elővett fegyvereknek mindössze 2% dördül el, és ennek a 2%-nak is a 75%-a levegőbe leadott riasztó lövés. [Benedict La Rosa: Can gun control reduce crime?] Sajnos Magyarországon ez azért nem működne, mert nálunk a leghülyébb rabló is tudja, hogy nagy valószínűséggel gáz- riasztó fegyverrel került szembe, legfeljebb mindketten kicsit köhögni fognak. Nincs tétje.
Érdemes körülnézni néhány volt KGST és Varsói Szerződésbeli országban, mi történt náluk. Röviden úgy lehetne jellemezni a helyzetet, hogy amilyen a rendszerváltásod, olyan a fegyvertartásod. Csehországban igazi bársonyos forradalom volt, nyilvánosságra került minden ügynök és tartótiszt neve, az állami vagyont részvény formában szétosztották a nép között, és a fél évszázadon át letiltott lőfegyvertartást polgári alapokra helyezték át. Az eredmény? Csökkenő bűnözés, köznyugalom és a cseh fegyvergyártás, hadiipar és az ehhez kapcsolódó munkahelyek számának növekedése.
Mi volt nálunk? Máig megismerhetetlen titkosszolgálati adatok, privatizációs bonanza, szétvert- széthordott fegyvergyártás és hadiipar, ez az ágazat gyakorlatilag nem ad kenyeret. Na, ehhez idomult a fegyvertörvényünk is.
2004-ben Csehországban még csak 308308 személynek volt lőfegyvertartási engedélye (zbrojni prukaz) akik a cseh belügyminisztérium szerint hozzávetőlegesen 632 000 lőfegyvert birtokoltak. 2009-ben viszont az engedély és regisztráció alapján tartott lőfegyverek száma elérte 713 068 darabot (Forrás: Ministerstvo Vnitra Cesky Republik, közérdekű on-line adattár). A bűnügyi statisztikáik viszont egyfolytában javulnak (Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal honlapja, látogatva 2010. március).
Csehországban 2002-2008 között az erőszakos bűncselekmények száma  25%-kal, ezen belül a rablásoké 15%-kal, a gyilkosságoké 14%-kal, a nemi erőszaké 19%-al, a vagyon elleni bűncselekmények közül a betöréseké 26%-kal, ezen belül a lakásbetöréseké 13%-kal csökkent, a jelentősen megnövekedett számú legálisan tartott lőfegyverek mellett.
Az ismertté vált bűncselekmények száma a 2002-es 372341 nagyságrendről  2008-ra 343799-re zuhant vissza. Szívesen bemutatnám a legális lőfegyvertartás és a bűnözés visszaszorulása közötti direkt statisztikai összefüggést is a kedves olvasónak, de sajnos az eredeti adatgyűjtés bontása ezt nem tette lehetővé. Egyet viszont biztosan lehet tudni. Az engedéllyel tartott lőfegyverek számának növekedése ellenére látványosan csökken a bűnözés, mind általánosan mind specifikusan, azaz téves és valótlan a magyar rendőrség és a BM-IRM bűnmegelőzésre, mint a fegyvertartás szigorításának ultima ratio okára való bármikor tett bárminemű hivatkozása.
A fegyvertartási helyzet hasonló a hadiiparáról híres Szlovákiában is. Északi szomszédunknál az ismertté vált bűncselekmények száma a 2003-as 111 893-ról 2008-ra 104 758-ra esett vissza, ezen belül a vagyon elleni és erőszakos bűncselekményeké drámaian.
Szlovákiában 2003 és 2008 között az erőszakos bűncselekmények száma „csak” 35%-kal, míg a vagyon ellenieké 11%-kal esett vissza, a csehhez büszkén hasonlítható legálisan tartott lőfegyverszám emelkedés kíséretében.
A magyar országsorsra egyesek által vizionált Latin-Amerikában Brazilia a világ egyik legszigorúbb fegyvertartási törvényével rendelkezik. Törvényesen gyakorlatilag alig lehet lőfegyverhez jutni, akinek van, annak pedig még a hozzá való lőszer vásárlására is külön engedélyt kell kérnie, alkalmanként. Mégis a földön itt a legmagasabb bűnözés. Még a háborús zóna Irakban is kevesebb bűncselekményt követnek el, mint e dél-amerikai országban.  Ja igen, a bűncselekményeket illegális fegyverekkel követik el, akárcsak a hasonlóan szigorú fegyvertartási törvényű Venezuelában. A bűnözőknek ugyanis mindig van fegyverük, legyen bármilyen a jogi környezet. Legfeljebb röhögnek a markukba, látva a prohibicionizmusukban bigott kormányokat. Argentina és Uruguay, ahol életszerűbbek a törvények sokkal jobb bűnügyi mutatókkal rendelkezik, ha már megengedtünk magunknak egy ilyen – in extremis - összehasonlítást.
A bűnözők a fegyvereiket a barátaiktól vagy egyéb nem kereskedelmi forrásból, lopásból, betörésből szerzik. Amennyiben tényleg szeretne a bűnüldözés érdemben tenni valamit, akkor e magas kockázatú csoport tagjainak az illegális lőfegyverhez jutását kell megakadályozni, forrásait felderíteni, nem pedig a legális lőfegyvertartókat értelmetlenül korlátozni. Ez a ma elnyomott és gyakorlatilag a rendőrség meghosszabbított fegyver és lőszer raktáraként vegetáló fegyverkereskedőkkel, a sportlövő egyesületi tagsággal, a vadásztársadalommal való önkéntes és baráti együttműködés nélkül például nem megy.
Szintén  rossz külföldi példa (bár politikailag kétségtelenül vonzó) és nem vezetett sehova az egyes fegyver vagy lőszer fajták „kriminalizálása”. Az USA-ban 1986-ban betiltott, golyóálló mellényt átütő lövedék „cop killer bullet” - lásd Halálos fegyver I. részében - a valóságban sohasem oltotta ki egy amerikai rendőr életét sem (nálunk ilyen az „A” kategóriás lőszer, vagy közismert nevén az acél magvas lövedék, FMJ SC). Ugyanígy a teljesen műanyagból készített, reptereken, védett rendezvényeken felderíthetetlen fegyverektől való média félelem is hamisnak bizonyult, ilyen fegyvereket ugyanis nem gyártottak és ma sem gyártanak a fegyvergyárak, nincs a termékpalettán.
Közkedvelt tévhit az automata fegyverekre hasonlító félautomata fegyverekkel („assault weapons”) kapcsolatban, hogy ez aztán a bűnözés igazi melegágya. A 80-as évek amerikai fegyver kontroll mozgalmának elsődleges céltáblájává vált fegyvereket a valóságban nem kedvelték a bűnözők, sem a drog dílerek vagy a fiatalkorú bűnöző bandák, nagyon-nagyon ritkán fordították rendőr ellen, és a kaliberkorlát miatt kevés halálos eredményt „hoztak”, átalakításuk automata fegyverré pedig igen nehézkesnek bizonyult. A lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények kevesebb, mint 2%-ban kaptak szerepet.
A zsebfegyverek (Saturday Night Special vagy SNS) mint könnyű rejthetőségük és olcsóságuk miatt korlátozandó céltárgy csoport is kriminalisztikai balfogásnak bizonyult az 1970-es években. A 3 inch csőhossznál rövidebb csőhosszú, .32” (kb. 8mm)-nél kisebb kaliberű és akkoriban 50 dollárnál olcsóbb fegyvereket mindössze a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények 10-27%-ban használták egy évtized alatt (Fontos adat, hogy ekkoriban lőfegyvert az erőszakos bűncselekményeknek mindössze 10%-ban használtak az elkövetők). A Kennedy-Rodino törvény tényleges hatása ehhez képest az volt, hogy megfosztotta az alacsony jövedelmű, de törvénytisztelő embereket az önvédelem lehetőségétől.
Téves a lőfegyverekkel történt balesetekről, de különösen a gyermekbalesetekről alkotott és a média által sugallt felfogás is. A valóságban a háztartási balesetekben, barkács balesetekben, közlekedési balesetekben megsérült vagy elhunyt személyek száma az USA-ban nagyságrendileg több, mint a lőfegyverrel történt baleseteké (az autóbalesetben sérültek 100 000 lakosra vetített számának mindössze 4%-a). Azok köre is viszonylag jól meghatározható, akiknek a saját fegyverük sérülést okoz. Ezek általában a rendkívülien hanyag, súlyosan gondatlan, vagy éppen túlzottan impulzív, türelmetlen és emocionálisan éretlen, vagy alkoholista, drogfüggő személyeknél fordulnak elő. Erre utalnak a gyakori közlekedési baleseteik, az ittas vagy bódult vezetési szabálysértések, a garázda viselkedés. A baleset leggyakrabban úgy következik be, hogy játszanak a töltött lőfegyverrel, elsütéssel ellenőrzik a töltetlenséget, orosz rulettel szórakoznak. A gyermekekre visszatérve elég annyit mondani, hogy a közel 300 millió amerikaiból évente 100-nál is kevesebb 18 éven aluli személlyel történik ilyen.
Az USA-ban a legális fegyvertartók, mint csoport tagjai, a nem-fegyvertartókhoz képest pszichológiailag nem abnormálisabbak, nem rasszistábbak, nem „szexistábbak” [férfi-női egyenjogúság, egyenlőség problematikájában szélsőséges személyek], és nem erőszakkedvelőbbek, azaz nem térnek el a társadalmi átlagtól. A fegyvertartók túlnyomó többsége a vidéki vadász közegben, kultúrában szocializálódott, ide ágyazódva ismerte meg a lőfegyvertartást, a rekreációs (hobbi) célú fegyvertartást, mint gyermek. Az önvédelmi fegyvertartóknak viszont, ettől eltérően, gyakran nincsenek ilyen lőfegyvertartási gyökereik, nem kapcsolódnak össze a többi fegyvertartóval, önvédelmi fegyvertartásukat az USA-ban nem mindenhol kíséri a hazaihoz hasonló hivatalos fegyverismereti és jogi, biztonsági oktatás, képzés.
Kleck első, 1991-es tanulmánya szerint az USA-ban évente 1100-2800 bűnöző hal meg legális fegyver (rendőri vagy bírósági eljárásban igazoltan) jogos védelmi használatától. A jogos védelmi helyzetben történt lőfegyver használatok becsülhető számát pedig a nagy átlagban az évi 600 000 és az 1 millió közé teszi, ami szinte ugyanannyi, mint a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma. Ezek a nagy számok azonban korántsem meglepőek, ha tudjuk, hogy az Egyesült Államokban a háztartások 1/3-ban van otthon töltött önvédelmi lőfegyver, a boltok 1/4-e tart védelmi céllal lőfegyvert, és az amerikaiak 5%-a mindenhová magával is viszi az önvédelmijét. Az önvédelmi lőfegyvertartók nagyobb biztonságban érzik magukat attól a tudattól, hogy van otthon lőfegyverük, és hisznek is ebben. És ez nem feltétlenül csak illúzió. Akik ugyanis támadás vagy rablás elhárítására lőfegyvert használnak, azok ellen ritkábban fejezik be a megkezdett bűncselekményt, mint azok ellen, akiknek nincs, és a közhiedelemmel ellentétben ritkábban is sérülnek meg, mint azok, akik a fegyvertelenek vagy az önvédelem más eszközét választják! Ja igen! A bűnözők az esetek kevesebb, mint 1%-ban tudják elvenni áldozatuktól a lőfegyverét, hogy aztán ellene fordítsák. A tények tehát ellentmondanak a hiedelmeknek, viszont alátámasztják a legális lőfegyver tartás bűnmegelőző szerepét. Vélhetően a fegyvertartók és a fegyvertartást ellenzők között, e tárgyban folyó vitát azért lesz nehéz végérvényesen eldönteni vagy a statisztikai adatok alapján bizonyos statisztikai hibahatáron belül számolni, mert az sohasem lesz mért statisztikai adat, hogy hány be nem jelentett bűncselekmény nem történt meg, azért mert a majdnem áldozatnak volt lőfegyvere. Viszont az amerikai börtönök népével folytatott interjúkból az derül ki, hogy sokszor tartottak attól, hogy az áldozatnál fegyver van, és ezért elálltak a szándékuktól. A börtönlakók az állampolgárok fegyverhasználata és a rendőrök közé egyenlőséget tettek, ami a pozitív társadalmi következmények szempontjából igencsak értékelendő körülmény. Ahogy a Cesare Beccaria írta, a bűn azonnali büntetésének van nagy visszatartó ereje (ami persze nem jelenti azt, hogy visszavennénk magánkézbe az állam büntető hatalmát).
Az alábbi táblázat önmagáért beszél:
Tettes/áldozat találkozások   Lőfegyver az elkövetőnél   És az áldozatnál
Konfrontáció                                            (+)                             (+/-)
Fenyegetés                                              (+)                             (-)
Támadás                                                   -                               -
Sérülés                                                      -                                0
Halál                                                           +                               0
A “+” jel azt jelenti, hogy a lőfegyver birtoklás növeli annak valószínűségét, hogy a találkozás egy előző fokozatból az adott fokozatba lépjen.
A “-“ jel azt jelenti, hogy a lőfegyver birtoklása csökkenti annak a valószínűségét, hogy a találkozás egy előző fokozatból az adott fokozatba lépjen. A 0, nulla jel azt jelenti, hogy nincs hatás, a zárójel pedig azt, hogy feltételezett irányról van szó, és nincs mért adat. (Forrás ismét: Kleck)
A lőfegyver birtoklása kiegyenlíti az erőviszonyokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizikailag gyengébb nők gyakrabban használnak lőfegyvert férfiak ellen, mint nők ellen, és egyedül gyakrabban használják csoport ellen, mint fordítva. A csehovi színpadi puska esetét pedig, (ahol a jelenetben puska van, az el fog sülni) szerencsésebb eshetőleges okként vizsgálni. A pszichológusok úgy vélekednek, hogy egy eleve dühös, felfokozott érzelmi állapotú fegyveres támadó, ha az áldozatnál lőfegyvert lát biztosan támadni fog. A gyakorlati kutatási adatok viszont majdnem fele-fele arányban megoszlanak pro és kontra. Általánosságban ezekből a kísérletekből az szűrhető le, hogy minél valósághűebbek a feltételek, minél inkább az életből merítenek, annál kevésbé támasztják alá ezt. Ha már itt tartunk, számomra a legmeggyőzőbb példa a nagyapámé, aki a körbezárt Budapesten, 1944 decemberében katonaruhából „átöltözött” civilbe, és a dédnagymamám budai várbeli házában a kapu alatt összetalálkozott négy fegyveres nyilassal (nagyapámat feljelentették), akiket az egy szál tiszti pisztolyával lövés nélkül megfutamított.
A fegyver puszta jelenléte a támadónál általában feleslegessé teszi a tényleges támadást. Mire kell a pisztoly? A dominancia megszerzésére, az áldozat akaratának meghajlítására, megtörésére, hogy odaadja a pénzét, vagy, hogy szexuális kielégülést nyerhessen az erőszaktevő. Ilyenkor a fegyver léte helyettesítheti a támadást magát. Lőfegyver nélküli rablók gyakran érzik úgy, azért kellett támadniuk, hogy ne legyen ellenállás, míg a lőfegyveres elkövetők a lőfegyver áldozatra fogása által biztosítják maguknak ugyanezt.
Egy lőfegyveres rabló sokkal kevesebbszer okoz sebesülést is, mint egy késes. Felfokozott stresszes állapotban ugyanis nagyon nehéz pontosan lőni, szúrni, ütni viszont sokkal könnyebb, és még ráadásul le is vezeti a feszültséget, megnyugtat. Hasznos információ, hogy mindössze az esetek 19%-a vezet személyi sérülésre, amikor a rabló lőfegyverből lövést adott le az áldozatára, szemben a késes támadók 55%-os szúrási „sikerével”. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a lőtt sebek általában súlyosabbak, gyógyításuk komplikáltabb a szúrtakénál (nagyapám szerint inkább a csendőr kísérjen, mint a pap!). A halálesetekről pedig azt kell tudni, hogy az összes erőszakos személy elleni bűncselekménynek kevesebb, mint 1%-a végződik így, még az USA-ban is.
Nem vagyok kriminológus, ezért nem tudom megmondani, hogy a rejtett fegyverviselést a törvénytisztelő polgároknak megengedő amerikai tagállamok törvényei bűnözésre gyakorolt kedvező hatásának mérésére a legalkalmasabb módszer tényleg a Poisson lognormal modell Markov lánc Monte Carlo elemzése-e, de egy bizonyos. Az amerikai szakemberek mérései, tanulmányai, objektív megközelítésük engem lefegyverzett és most már nem csak sejtem, de tudom is: a magyar fegyvertörvény és kormányrendelet nem hogy minden hasznos hatás nélküli, de egyenesen kártékony, diszkriminatív, és aránytalanul hátrányosan érinti a legszegényebb, legvédtelenebb, egyben legveszélyeztetettebb közösségeket, törvénytisztelő állampolgárokat. Ezen felül nem termel nemzeti jövedelmet, nem teremt munkahelyeket, és a költségvetés kiadásait sem csökkenti. Itt az idő, hogy a rendszerváltás a fegyvertartásban is bekövetkezzen.
(A szerző ügyvéd, az IRM által felkért Fegyverügyi Civil Bizottság titkára)

2013. július 28., vasárnap

Önvédelem - Van jogod, nem lehet eszközöd

A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak - mondta a kollégiumvezető.

Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. E védekezés deklarálása alkotmányos alapjogként és szabályozása az új Btk.-ban olyan felhatalmazást ad a polgároknak, amely "a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el" - mondja ki a bíróságok számára kötelező jogegységi határozat, amely szerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától. A törvény szerint "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől".

A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl. A Kúria döntése a jogos védelemnek több korlátját sorolja fel. Szóbeli cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható. A kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre.

A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. Végül: a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti. A jogtalan támadás értékelése során kiderülhet, hogy az inkriminált magatartás nem indokolta az elhárító cselekményt, például a támadó személyének vétőképtelensége vagy a magatartás súlytalansága miatt. Így jogos védelmi helyzet hiánya állapítható meg például, ha súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek tanúsít támadó magatartást.  

Merőben újak a Btk. úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetre vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, továbbá, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be. A kötelező törvényi vélelem - amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha "a védekező életének kioltására is irányult volna" - azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.

A Kúria kiemelte, hogy a jogtalanul megtámadottak az elkövetőhöz képest eleve többszörös hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. A védekezés teljes szabadságát a törvény olyan elkövetési módok esetén ismeri el, amelyekben a megtámadott még inkább kiszolgáltatott, a jogtalan támadás elhárítása még esélytelenebb, kockázatosabb. A Kúria kimondta azt is, hogy jogtalan behatolás a lakásba csak aktív magatartással valósítható meg - tehát az például nem jogos védelmi helyzet, ha a jogszerűen bejutó személy felszólítás ellenére nem távozik. 

A lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás esetén ugyanakkor az elhárító cselekmény nemcsak önvédelem, hanem más javainak oltalma is lehet. Az úgynevezett megelőző jogos védelem Btk.-ban rögzített, négy éve élő szabályai szerint nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz - feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ezzel kapcsolatban a Kúria arra figyelmeztet, hogy az élet kioltásával járó megelőző védelem azonban emberölésnek minősülhet. Kónya István elmondta: alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem mindig tudja megvédeni polgárait. Abszurd az a beállítás, hogy az új rendelkezések nyomán eszkalálódik az erőszak.

Azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek - fogalmazott. Annak pedig társadalom-lélektani szempontból érdekes lenne megtalálni a magyarázatát, hogy a nyilvánosságban miért bukkanhatnak fel olyan hangok, amelyek az erőszakos bűnözőket féltik az áldozatoktól, és aggódnak a támadók testi épségéért - tette hozzá.

2013. május 27., hétfő

Akkor most ki hazudik? A rendőrség vagy a legfőbb ügyész?

Az imént rábukkantam erre az MTI-től származó cikkre, amit az összes nagyobb hírportál lehozott.

2013.02.10. 11:13
"113-ra csökkent az emberölések száma 2012-ben

Tavaly 113-ra csökkent az emberölések száma, fél évszázada nem volt ilyen alacsony, ez alig több mint a harmada az 1990-es években elkövetett évi 200-300-nak - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a tavalyi bűnügyi statisztikákat ismertetve az MTI-nek."


Ugyanakkor tisztán emlkeztem rá, hogy egy jelentés szerint 2012 első 9 hónapjában 179 gyilkosságról számolt be a rendőrség és a cikket több helyen meg is találtam.


2012. december 31.
"2012 a gyilkosságok éve volt

Szeptember végéig hazánkban a rendőrség közlése szerint 179 emberölés történt, míg tavaly 142 gyilkossági ügy került be a bűnügyi statisztikákba."


Ebből következik, hogy 2012-ben akár 200-nál is több emberölés történt.


Akkor most ki hazudik? A rendőrség vagy Polt Péter a legfőbb ügyész?

2013. március 11., hétfő

Árammal védte vagyonát egy 85 éves férfi

Emberölés kísérletének gyanújával letartóztattak egy 85 éves férfit, mert áramot vezetett a kerítésébe.

Áramot vezetett kerítésébe egy tiszadobi férfi, aki ellen emberölés kísérlete elkövetésének megalapozott gyanújával indított eljárást a rendőrség - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei rendőr-főkapitányság. A tiszadobi körzeti megbízottnak egy helyi lakos jelezte hétfőn, hogy az egyik ház kerítésére kiírta valaki, hogy árammal védett terület. A bejelentést követően kiderült, hogy a házban élő 85 éves férfi tulajdonának védelme érdekében vezette kerítésébe az áramot. A rendőrök a férfit előállították, és emberölés kísérletének gyanúja miatt hallgatták ki.

(MTI)



2013. január 19., szombat

Öt év börtönt kapott önvédelemért

Jogerősen öt év börtönbüntetést szabott ki a Debreceni Ítélőtábla csütörtökön egy férfira, aki 2009-ben egy késsel halálosan megsebesítette az őt bántalmazó három férfi egyikét – közölte az intézmény sajtószóvivője.
Fórizs Ildikó tájékoztatása szerint a táblabíróság ezzel helybenhagyta az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék korábbi ítéletét, amelyben emberölésben találták bűnösnek az elsőrendű vádlottat. Az ügyben vádlott volt a férfi másik két támadója is, őket társtettesként elkövetett garázdaság miatt pénzbírságra, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Az elsőrendű vádlott 2009 októberében egy italbolt előtt összeveszett, majd összeverekedett egy másik férfival a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádpetriben. Utóbbinak segített a fia és egy további férfi, hárman együtt rugdosták az időközben a földre került embert. Az elsőrendű vádlottnak sikerült a földről feltápászkodnia, majd elővette a zsebkését, és mellkason szúrta az egyik támadót, vitapartnerének fiát, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe.
A bíróság a törvényi minimumban állapította meg az elsőrendű vádlott által elkövetett cselekmény büntetési tételét - tette hozzá Fórizs Ildikó. (MTI)

2012. október 28., vasárnap

Fegyvert találtak az asztalfiókban egy ercsi férfinél (videóval)

Fotó: Fejér Megyei RFK
Ercsi - Engedély nélkül tartott maroklőfegyvert és lőszert találtak a rendőrök egy férfinél, aki ellen eljárás indult.

A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított engedély nélküli készítéssel, megszerzéssel, tartással, forgalomba hozatallal elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntett miatt egy ercsi férfival szemben. A férfinél a dunaújvárosi nyomozók tartottak házkutatást október 25-én a kora reggeli órákban, mivel bejelentés érkezett arra vonatkozóan, hogy a férfinak lőfegyver van a birtokában, de engedéllyel nem rendelkezik – tájékoztatott pénteken a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

Tekintettel arra, hogy feltételezhető volt, a férfinál éles lőfegyver van, a nyomozók a Terrorelhárítási Központ segítségét kérték. A dunaújvárosi nyomozók és a TEK műveleti egysége közösen jelent meg a férfi Ercsiben lévő lakóhelyén. Az ingatlanon élő férfi együttműködő volt a hatósággal. A lakóingatlanban megtartott házkutatás nem járt eredménnyel.

A házkutatást ezt követően kiterjesztette a rendőrség a férfi által működtetett gazdasági társaság telephelyére, ahol egy íróasztalfiókban egy TT típusú maroklőfegyvert, valamint több lőszert találtak. A férfi a fegyver, illetve a lőszerek vonatkozásában engedéllyel nem rendelkezik.
A megtalált fegyvert és lőszereket szakértői vizsgálatra lefoglalta a rendőrség. A férfit gyanúsítottként hallgatták ki a dunaújvárosi nyomozók – közölte a rendőrség.


http://fmh.hu/hirek/20121026_ercsi_fegyvert_talaltak (Érdemes a néhány hozzászólást is elolvasni.)

Talán azért nem volt neki engedélye, mert legyen akármennyire büntetlen előéletű valaki, lakhat akármennyire veszélyes környéken, támadják meg vagy rabolják ki akárhányszor, a rendőrség átlagembernek nem ad engedélyt önvédelmi lőfegyverre.

A hírben telephelyről beszélnek. Hány olyat hallani, hogy megverték a telephelyen a bizontsági őrt? Néha agyon is verik őket. Nem lenne egyértelmű, hogy akkor az ott dolgozók kapjanak lőfegyvert, hogy az oda betörő bűnözők ne nyomorítsák és ne öljék meg a telepet őrző biztonsági őröket, éjjeliőröket.

Az engedély nélkül tartott lőfegyveres probléma megoldható azzal, hogy a rendőrség elkezd engedélyeket kiadni lőfegyvertartásra.

2012. október 19., péntek

Re: UNICEF állásfoglalás büntethetősegi korhatár leszállításáról

"Az UNICEF Magyar Bizottság szeretné a figyelmet felhívni arra, hogy a büntethetőségi korhatár 12 évre való leszállítása súlyosan érinti mindazokat a gyerekeket, akik valaha botlottak az életükben." 

Súlyosan érint valakit az, ha bűncselekményt követ el és felelősségre vonják. Ilyen az élet, nem kell bűnözni és akkor nem lesz baj.

Hogy 8-9 évesen meg valaki elkövet több száz lopást, rablást és erőszakos bűncselekményt, az nem botlás. Az pedig biztos, hogy ha egy gyerek, aki soha nem követett el semmi rosszat és egyszer zsebre rak egy csokit a boltban, az nem kap 20 év szigorított fegyházat.


"Mi hiszünk abban, hogy nekik is jár a második esély"

Attól még jár nekik második esély. Miért ne járna? Egyszerűen csak arról van szó, hogy súlya lenne ha elkövetnének valamit. Köztudott hogy most úgy követik el ezeket a bűncselekményeket, hogy tudják hogy nem lehet belőle bajuk. Ezt használják ki.

"nem szabad őket megfosztani sem az oktatáshoz sem a munkaerő piachoz való esélytől és nem szabad őket olyan helyzetbe hozni, ami nehézséget okoz nekik egész életükben."

Szeritnem meg ha valaki 11 évesen végigrabol egy egész falut, akkor ennek igen is legyen nyoma az életében.

"Ha megnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy évente több mint 410.000 bűncselekményt követnek el a felnőttek. Több mint 14.000 bűncselekményt követnek el a fiatalkorúak és csak 3200-at a gyermekkorúak."

Ha megnézzük a magyarországi statisztikákat akkor tudjuk hogy a magyarok nem jelentik be a bűncselekményeket, főleg akkor nem ha gyerekek követik el. Hiszen nem is büntethetőek, akkor minek jelentenék be? Ha meg valakinek kifosztják a tyúkólják akkor a rendőrség megmondja, hogy nem nagy értékű lopás és kis se mennek helyszínelni. A statisztika szerint az ilyen bűncselekmények nem léteznek.

"Nincs évente 2 olyan gyerek, aki élet elleni erőszakos bűncselekményt követne el."

Viszont körülállják és megverik az osztálytársaikat. Zsarolják és kirabolják, sokszor szexuálisan molesztályják őket. Vagy ez az UNICEF szerint teljesen rendben van és nem baj?

"Az a véleményünk, hogy ezek a számok nem indokolják a büntethetőségi korhatár leszállítását."

A számok nem tükrözik a valóságot. Nem beszélva arról, hogy míg az UNICEF számolgat, addig a valós számok mögött áldozatok tízezrei, vagy akár százezrei vannak.

"Hogy milyen következményei lesznek ennek a döntésnek?"

Remélhetőleg visszábbszorul a gyerekkorú bűnözés.

"Gyerekek, akiket bezárnak. Gyerekek, akiknek azt üzenjük, hogy nincs rájuk szükség."

Bűnözőkre tényleg nincs szüksége egy országnak se.

"Gyerekek, akik nem azt érzik, hogy foglalkozni akarunk velük, hanem azt, hogy a társadalom nem tud velük mit kezdeni. Segítségre, gyermekvédelmi támogatásra, pszichológiai támogatásra van szükségük és nem büntetésre."

Nem. Komoly segítségre az áldozatoknak van szüksége. Az erőszakos, kisebbeket körbeálló és megverő, nyugdíjasokat fellökő, leköpködő, rabló, tolvaj, mocsok kis bűnözőknek nem segítség kell, hanem fülzúgató pofonfergetegek. De ha már azt nem kapják meg, akkor legalább a törvény keze sújtson le rájuk, egy kis elzárás keretében.

"Az UNICEF Magyar Bizottsága bízik abban, hogy a gyermekek joggal gyerekek és ezért azután megengedhetik maguknak azt, hogy ha elkövetnek valamilyen büntetendő cselekményt akkor a következmény nem a bűnösség kimondása, hanem a segítség és a társadalomba való visszailleszkedés segítése lesz."

Ha nem büntetsz egy bűncselekményt és azt mondod hogy nyugodtan elkövetheti, nem lesz belőle büntetés, akkor bűncselekmény lesz. Mégis miféle észjárása van egyeseknek, hogy bűnözésre bíztatják a fiatalokat?

"Kérjük a döntéshozókat, és mindazokat akiknek most lehetőségük van arra, hogy a Büntető Törvénykönyv vitájában hallassák a hangjukat, álljanak ki a gyerekek mellett."


A gyerekek neveléséhez tartozik a felelőségre vonás és a büntetés. A gyerekbandák áldozatai sokszor szintén gyerekek. Magányos és gyengébb gyerekek. Őket kell védeni, nem a 11-14 éves bűnbandákat.

Én nem tudom hogy kik vannak az UNICEF-ben, de az biztos hogy jó környéken laknak és fogalmuk sincs a világról, őket nem köpdösik le az utcán és nem tépik ki a nyakláncot a nyakukból. A gyerekeiket meg nem verik véresre az iskolában. Ezeknek fogalmuk sincs a világról.

Amerikában pedig elítélik a 7 évest is, ha szükséges. 14 év alattiakat börtönbe vágnak minden gondolkodás nélkül.