Pages

2010. november 4., csütörtök

Az USA választásokról / szavazásról

Az állami választások mellett több kérdésben írtak ki népszavazást.

Néhány államban az volt a kérdés, hogy a vadászat és halászat alkotmányos jog-e. Arizonában ezt 12%-al leszavazták, viszont Dél Karolinában (89% igen), Arkansasban (83% igen) és Tennessee-ben (90% igen) elfogadták.

Kansas államban megújították az állami alkotmányt. A fegyverviseléshez való jogra a választók küzül 88,6% szavazott igennel és 11,4% szavazott nemmel.

A kansas-i alkotmányban mostantól ez olvasható:

"A person has the right to keep and bear arms for the defense of self, family, home and state, for lawful hunting and recreational use, and for any other lawful purpose."

"Alanyi joga van az embereknek a fegyvertartáshoz, hogy megvédhessék saját magukat, a családjukat az otthonukat és államukat, hogy törvényessen vadászhassanak és (a fegyvereiket) más szabadidős illetve bármilyen más legális célra használhassák."

2010. október 31., vasárnap

Jelfogó - Fegyver

A műsor első felében sok információ elhangzik.

A második felében jóval kevesebb. Nem tudom hogy miért hívnak be olyan ember a műsorba, akinek minden második mondata az, hogy "ezt nem tudom", "ennek utána kéne olvasnom", "erről én nem tudok", "nem ismerem az esetet, fogalmam sincs". És mindezt úgy mondja, hogy a legelején azt állítja, hogy a fegyvertartás jogai tökéletesen érthetőek és ő is érti őket. Ehhez képes majdnem mindenre azt válaszolja, hogy "nem tudom".

Hogy 60.000 darab önvédelmi fegyver van ma Magyarországon? Talán. De abból hány van katona, volt katona, rendőr és volt rendőr, politikus kezében? Hány van vadászok kezében? Még azt is mondj a műsorban, hogy mindenki kap, aki be tudja bizonyítani, hogy veszélyben van. Valóban? Tehát akit megvernek az utcán az bemegy a rendőrségre és kap engedélyt? Kit akar ez az ember hülyíteni?

2010. október 23., szombat

Kóla, puska, sültkrumpli és manipulálás

Menj egy idős színész házához, kérj időpontot, hívasd meg magad, aztán add ki magad másnak mint aki vagy, húzd csőbe, alázd meg és mikor kisétálsz az otthonából, még jegyezd is meg, hogy mekkora szemétláda.

Röviden így jellemezhető Michael Moore filmjének egyik jelenete, amiben Charlton Heston-t látogatja meg.



Az NRA tagsági kártyája vagy hamis volt, vagy csak a film miatt csatlakozott a szervezethez. Azt hiszem ez egyértelmű. De az, mikor azt mondja Hestonnak, hogy "egy oldalon állunk" az hazugság.

Azt is állítja, hogy az Egyesült Államokban lövik le a legtöbb embert. Ez az állítása egyértelmű hazugság. Az Egyesült Államokat számos ország megelőzi ezen a téren, többek közt Mexikó, Brazília, számos Dél-Amerika-i és Afrika-i ország. Ráadásul ha azt vesszük, a lelőttek egy része ahhoz is köthető hogy a rendőrség nem ilyed meg ha fegyverhasználatra kerül a sor. Az erőszakos bűnözők lelövése miatt mennyire kell sajnálkoznia a társadalomnak?

Egy 2010-es hivatalos jelentés szerint évente az USÁ-ban kevesebb mint 100 gyerek hal meg fegyveres balesetben, talán 80 körül lehet a számuk (és ebben nem csak a gyerekek, hanem már a fiatal korúak is benne vannak.) Ez a szám soknak tűnhet, de ne felejtsük el, hogy egy 310 milliós -illegális bevándorlókkal együt vagy 340 milliós- országról van szó.
De hány gyerek hal meg az USÁ-ban fürdőkádba és úszómedencébe fulladás által? 2009-ben 600. Talán Michael Moore készíthetne egy dokumentumfilmet a halálosan veszélyes úszómedencékről és megalázhatná a fürdőkádgyártókat, vízbe fulladt gyerekek fotóit mutogatva a képernyőn.
# Car accidents are the leading cause of death for kids between 2 and 14; About 2,000 children die each year from injuries caused by car accidents.
# Each year, almost 250,000 children are injured in car crashes, meaning nearly 700 kids are harmed every day.
Évente 2000 gyerek hal meg autóbalesetben és 250,000 megsérül. Mégsem látunk dokumentumfilmet gonosz gépjárművekről.

Moore hiába beszél fegyveres gyilkosságokról, mert van az USÁ-nál is veszélyesebb ország, például Dél-Afrika vezet minden listát, a gyilkosságoktól kedve az erőszakos rablásokon át a nemi erőszakig. Talán inkább arról az országról kellene filmet forgatnia.

Az lehet, hogy Angliában kevesebb embert lőnek le, de a késelésből talán több van. 1-2 éve vezető hír volt, hogy az angolok késelés-álló mellényeket és iskolatáskákat kezdtek gyártani.

Nézzünk egy pár adatot! Mi a valószínűbb? Hogy késsel támadnak rád Angliában, vagy hogy fegyveres támadás áldozata leszel az Egyesült Államokban.

Lakosság

Anglia: 60 millió fő
Egyesült Államok: 300 millió fő (ami inkább 340)

Éves bűncselekmények adatai

Anglia: (Skóciát nem számítva) 163.000 késes bűncselekmény
Egyesült Államok: 400.000 fegyveres bűncselekmény

Áldozatok

Anglia: minden 374-ik lakos
Egyesült Államok: minden 750-ik lakos

Levonhatjuk a következtetést. Kétszer akkora eséllyed van arra, hogy késsel támadnak rád Angliában, minthogy fegyverrel támdjanak rád az USÁ-ban.       (Forrás: http://sob.apotheon.org/?p=1323 )

Azt is említsük meg, hogy az Államokban évente közel 2000 embert késelnek halálra. (Forrás: az FBI weboldala)

A filmhez visszatérve nem tudom mit akar Moore. Az Alkotmány kimondja, hogy a civil lakosságnak joga van a lőfegyvertartáshoz. Csak mert történnek balesetek, az nem azt jelenti, hogy fogjunk egy radírt és tüntessük el az egyik vagy másik pontot az Alkotmányból.

Arról nem beszél, hogy évente az Államokban 2 és fél millió ember használja a lőfegyverét önvédelemre. 92%-ban még használnia sem kell, mert elég csak elővenie a fegyvert.   (Forrás: http://gunowners.org/sk0802.htm )

Michael Moore pedig nem más mint egy hazug, aki a filmjeivel manipulálja az embereket.

2010. október 16., szombat

Egy amerikai cég "világ vége" bunkerei

Egy Egyesült Államok beli cég föld alatti bunkerek építését tervezi olyan emberek számára, akik meteorbecsapódást, atomtámadást szeretnének túlélni.

A cég neve Vivos, a bunkerek építését pedig jó üzleti lehetőségnek látják, ami reményt adhat egy komoly, világ méretű katasztrófa esetében.

A tervek szerint 20 darab, 5 szintes (egyenként 1858 négyzetméteres) pincéről lenne szó, 9 méterrel a föld alatt, ami darabonként 200 ember befogadására lenne képes. A project különböző pontokon történne, az egész Egyesült Államok területén.

A bunkerek kibírnák a 677 Celsius fokos kinti hőmérsékletet, 700 kilométer/órás viharokat, 500 órán át tartó áradást, 10-es skálán túl mutató földrengéshullámokat, biológiai és kémiai támadást. Néhány bunkert még felújított hidegháborús atombunkerekkel is összekötnének.

A bunkerban lenne színház, könyvtár, orvosi szoba, fürdőszoba, fitness szoba, egy évre elegendő élelem, páncélozott jármű és helikopterleszálló pálya, kommunikációs eszközök és biztonsági őrség is.

A bunker elhagyása esetén a járművek mellett vadász, horgász és földművelő eszközök is rendelkezésre állnak.

A cég szerint minden egyes bunker felépítése körülbelül 10 millió dollárba fog kerülni. Ebbe bele tartozna a bunker és a hozzá valók is, az étel, a víz, ruhák, az üzemanyag, az orvosi- és biztonsági eszközök is.

A belépő fejenként 50.000 dollárba kerülne. (Ezt nem igazán hiszem el, mert ha 200 ember fizet 50.000 dollárt, az pont 10 millió. Akkor ebben mi lenne nekik az üzlet?)

Ez nem 2012-ről szól -mondja a Vivos cég tulajdonosa-, bármi megtörténhet, akár holnap is, vagy 20 év múlva.

"Megjósolni nem lehet, de fel lehet rá készülni." - ahogy a cég írja a weboldalán.


2010. október 11., hétfő

Nyílt fegyverviselés - puska, shotgun, karabély

Joga van-e ahhoz egy átlagos civilnek az Egyesült Államokban, hogy a legálisan megvett puskáját, shotgunját, vagy karabélyát a vállára dobja és sétáljon egyet a város utcáin? Erre próbáltam meg választ találni az Interneten. (Ez csak egy kis betekintés, senki ne innen szerezze be a tudnivalókat a témáról.)

Az egyik legnagyobb nyílt fegyverviselő fórumon valamiért nem szeretik még a kérdést sem, külön szabályt hoztak rá, hogy ők csak pisztolyról és revolverről beszélgetnek, hosszú fegyverek nyílt viseléséről nem.

A válasz pedig egyszerű: IGEN. Aki legális úton vesz egy hosszú fegyvert, akkor az kimehet vele az utcára és nyíltan viselheti, sétálgathat vele. A szabályok persze vonatkoznak rá, mégpedig a 16-11-127(d)(2) szabály, miszerint lőfegyvert tilos bevinni alkoholt felszolgáló helyekre (bárok, kocsmák), bíróságokra, kormányhivatali épületekbe, börtönökbe, templomokba (illetve minden imádkozó épületbe), óvodába, (a legtöbb helyen) iskolába, bankba, atomerőműbe és még pár helyre. (Különleges engedélyekkel néhány hely kivétel lehet.) Ha viszont ezt mind betartja az ember, akkor nyugodtan a vállán hordhat akár egy félautomata AK-47 variánst is, töltve, betárazva.

Amit még megemlítettek a fórumokon az az, hogy a rendőrőrsöket nem érdemes faggatni, mert nem akarják elmondani az igazat (azért, mert kényelmesebb nekik, ha az emberek még csak nem is tudnak a saját jogaikról). Ha nem egy nagyon megfizetett ügyvédet kérdezel, akkor ő se fogja megmondani. Pénz beszél. A rendőrőrsöt amúgy is felesleges felhívni, ugyanis ha az ember felhívja őket, akkor többnyire ők se tudják a törvényt és ha hívja őket egy érdeklődő, akkor a választ úgy fogják előkotorni a törvénykönyvből. Az ATF (Alcohol Tobacco Firearm) állami hivatala sem fog segíteni, mert ők az ország törvényeit tudják, az államok külön törvényeiről nem adnak felvilágosítást. Ha valaki pontosan akar tudni mindent, annak jogi könyveket kell vennie és kemény összegeket kell fizetnie egy ügyvédnek, hogy egyáltalán szóbaálljon vele.

Persze ahogy a pisztolyok és revolverek esetében, nincs egyetemes állami szobályzás. Az ország tövénye kimondja ezt és ezt, aztán az egyik állam ilyen szabályt hoz, a másik állam olyat, aztán az egyik polgármester kiadja ezt a városi szabályt, a másik polgár meg más szabályt ad ki. Magyarán hiába van joga az embernek, azt egy városi polgármester egy tollvonással elveszi. Elméletileg nem, de gyakorlatilag előfordul. Ha nem fordulna elő, akkor az Egyesült Államok minden egyes államában engedélyezett lenne a nyílt fegyverviselés. Ehelyett 44-ben engedélyezett, 6 államban viszont tiltott. Ahol nem is tiltott, aki egy puskával megy utcára annak fel kell készülnie arra, hogy a rendőrség meg fogja állítani és fel fognak neki tenni egy sor kérdést.

A legelhíresültebb eset egy Obama kampány alatt történt, ahol is többen megjelentek fegyverekkel, egy férfi pedig egy puskával a hátán.

2010. szeptember 29., szerda

Amerikai alkotmány - Bill of Rights - 2nd Amendment

1789. január 1-jével lépett hatályba.

A magyar Wikipédián az amerikai alkotmánnyal kapcsolatban kihagyták a legfontosabb részeket. Annyit írnak a második cikkelyről, hogy "a fegyvertartás joga". Ettől azért jóval többről szól.

"A well regulated Militia being necessary to the security of a free State, the right of the people to keep and bear arms shall not be infringed."
Fordítás:
"A szervezett civil fegyveres csoportok (milíciák) szükségesek az állmok szabadságához, az emberek fegyvertartásának joga nem sérülhet."
Egy szóval a második cikkely nem csak a fegyvertartás jogát biztosítja, hanem azt is, hogy civilek fegyveres csoportokat alapíthassanak.

A telepesek a következők miatt tartották fontosnak a fegyvertartást:
- Az antidemokratikus (agresszor) kormányok kordában tartása
- Más országok szembeni védelem
- Belső lázadás (zavargások) visszaszorítása
- Önvédelem
- Bűnüldözés segítése
- Saját civil fegyveres csoportok kialakítása

A második cikkely több mint 220 éve van érvényben.