Az Athens-i csata igaz története

Az Athens-i csata -más néven a McMinn megyei háború- egy polgári felkelés volt 1946-ban, Athens és Etowa kisvárosokban, Tennesse államban az Egyesült Államokban. A két település lakossága szembeszállt a helyi hivatallal és hatóságokkal. A polgárok -köztük második világháborús veteránok- korrupcióval és szavazat számlálási csalással vádolták a város vezetőit.

A kezdetek

McMinn megyének sokáig problémája volt a politikai korrupcióval és valószínűsíthető választási csalásokkal. Bár az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatokat indított 1940-ben, 1942-ben és 1944-ben is, valójában nem tett semmi érdemlegeset az ügyben.

A helyi rendőrség rendszere úgy működött, hogy minél több embert büntettek meg és tartóztattak le, annál több pénzt kaptak. Így a sheriff és az emberei teljesen ártatlan emberek tömegeit büntették meg és tartóztatták le, minden ok nélkül. Például józanokat részegen vezetésért, teljesen jogellenesen.

1946-ban véget ért a világháború, hazatértek a veteránok McMinn megyébe. Ők is állítottak saját jelöltet  maguk közül, hogy egy csalás-mentes választáson leváltsák a korrupt politikai elitet.

A veteránok jelöltje Knox Henry volt, aki a helyi vezetőség megújításával és megtisztításával kampányolt.

A csata

1946 Augusztus 1.-én történt a szavazás. Körülbelül 200 felfegyverzett rendőr volt az utcákon, a szokásos 15 járőr helyett. Több incidens is történt és sok helyen idő előtt bezárták a szavazóhelységeket. A legkomolyabb konfilktus az volt, mikor az egyik rendőr rátámadt egy fekete férfire, mikor az leadta a szavazatát. A férfi menekülni próbált a támadás elől, a rendőr pedig hátba lőtte. Később a rendőrt 1-3 évig tartó szabadságvesztésre ítélték, így ő lett az egyetlen aki az 1946 Augusztus 1.-2. napi események miatt börtönbüntetést kapott.

Ahogy a szavazás lezárult, a hatóság lefoglalta a szavazóurnákat és a helyi börtönbe vitték őket. A veteránok ekkor felfegyverkeztek és odavonultak. Néhányan a Nemzeti Gárda fegyverraktárából szereztek lőfegyvereket és lőszert. Rengeteg veterán vonult a börtönhöz, a becslések szerint akár kétezren is lehetettek.

Mikor a férfiak elérték a börtönt, a bent lévő 55 rendőr elbarikádozta magát. A veteránok követelték tőlük hogy adják ki a szavazóurnákat, de a rendőrök ezt megtagadták. Ekkor a veteránok rálőttek a bötönre, és ekkor kezdődött a csata, ami órákon át tartott. A végén a börtön kapuját berobbantották dinamiattal. A körbevett rendőrök -néhányuk megsérült- megadták magukat és a szavazóurnák is előkerültek.

Az események közben zavargások is történtek, többnyire rendőrautókat támadtak meg. Ez még folytatódott akkor is mikor már meglettek az urnák, de a következő reggelre többnyire megszűntek a támadások.

A következmények

A megkerült szavazatok után valóban történtek változások. Maximalizálták a helyi kormányhivatalnokok fizetését, a hivatalnokok bűntanyáit felszámolták,a korrupt hivatalnokokat pedig leváltották. A megyei hivatal vezetéséből pedig legalább 11-en mondtak le önként. A veteránok és a városi lakosság megnyerte a csatát, de nem tudtak hosszú ideig vezetői pozícióban maradni. Később a hagyományos politikai elit újra magához ragadta a hatalmat.

Film

Az eseményekről 1992-ben készült egy TV film, "Egy amerikai történet" címmel. A film a McMinn megyei eseményeken alapul, csak a helyszínt helyezték át egy Texas-i városba és az évszámot 1946-ról, 1945-re változtatták.

A csatát az "Unintended Consequences" nevű könyv is megemlíti.

http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Athens_(1946)

P&T - Fegyverjogok

Amerikai alkotmány - Bill of Rights - 2nd Amendment

1789. január 1-jével lépett hatályba.

A magyar Wikipédián az amerikai alkotmánnyal kapcsolatban kihagyták a legfontosabb részeket. Annyit írnak a második cikkelyről, hogy "a fegyvertartás joga". Ettől azért jóval többről szól.

"A well regulated Militia being necessary to the security of a free State, the right of the people to keep and bear arms shall not be infringed."

Fordítás:

"A szervezett civil fegyveres csoportok (milíciák) szükségesek az állmok szabadságához, az emberek fegyvertartásának joga nem sérülhet."

Egy szóval a második cikkely nem csak a fegyvertartás jogát biztosítja, hanem azt is, hogy civilek fegyveres csoportokat alapíthassanak.

A telepesek a következők miatt tartották fontosnak a fegyvertartást:

- Az antidemokratikus (agresszor) kormányok kordában tartása
- Más országok szembeni védelem
- Belső lázadás (zavargások) visszaszorítása
- Önvédelem
- Bűnüldözés segítése
- Saját civil fegyveres csoportok kialakítása

A második cikkely több mint 220 éve van érvényben.

A nagy 2003-as áramszünet

Gondolom nem sokan tudnak arról az áramszünetről, ami Amerika északkeleti részében történt.

2003 Augusztus 13. Az egyik percben az emberek élik a mindennapi életüket, a másik pillanatban volt áram, nincs áram. Nem csak egy utcában, nem csak egy faluban, nem csak egy városban, hanem 9 államban. Egy pillanat alatt 55 millió ember maradt áram nélkül.

Az átlagos nyári 31 fokos hőmérséklet közre játszahatott az áramszünetben a légkondicionáló berendezések miatt. A 28.700 MegaWatt hirtelen 5.716-ra esett vissza. 20%-ra. Néhány helyen a tartalék generátorok tartották a frontot valameddig, de voltak olyan települések, amik teljesen elsötétedtek. Sok helyen visszaesett a víznyomás, a mobiltelefon szolgáltatás nem állt le, de a rendszer túlterhelődött, mikor a pániknak köszönhetően hirtelen mindenki egyszerre akart telefonálni.

A tévé- és rádióadók nagy része tovább sugárzott, de voltak olyan adók amik vagy pár órára, vagy az áramszünet egész idejére elhallgattak.

Olyan koromsötét lett, hogy szabad szemmel is láthatóvá vált a Tejútrendszer, sőt még a műholdak is.

Az Egyesült Államokban a vonatközlekedés azonnal leállt. Kanadában voltak működő vonatok, de többnyire dízelmozdonyokkal próbálták pótolni a kiesést. Az áramszünet a reptereket is teljesen lebénította, ahogy a metrók is leálltak, az emberek pedig bent ragadtak a metróalagutakban, órákra. Gyárak álltak le, üzletek zártak be, a tiszta víz sem jutott el az emberekhez, a kommunikáció akadozott és persze -amiről a Wikipédia és a többi weboldal nem tesz említést- a vandalizmus és a fosztogatás is előtérbe került - hozzáteszem, hogy a '77-es áramszünet alatti bűnözés jelentősebb volt.

Mindez két teljes napon át tartott.

Képzeljük el, hogy ez megtörténik Európában. Hideg téli este van, épp dolgod van Budapesten. Jegyet váltasz vonatra, egy kis költőpénzed is van, 1-2 ezer forint. Felutazol, elintézed amit el akarsz, majd visszagyalogolsz a vonatállomásra. Délután van, már sötétedik. Egyszer csak nincs áram a fél kontinensen. Minden vonat leáll, az összes metró, az összes villamos, az összes trolibusz. Sötétségbe borul a város. Senkit nem hívhatsz fel, mert a telefonok nem működnek. Nincs nálad elég készpénz, hogy 2 napra kifizess egy szobát egy olcsóbb szállodában. Ha lenne is nálad bankkártya vagy hitelkártya, az most használhatatlan. Valahol csövezned kéne minimum egy éjszakát a fagyban.

A múltkor az árvíz alatt is fosztogattak. Milyen fokú lenne a bűnözés, ha napokra sötétbe borulna az ország? Mi történne, ha hetekig tartó áramszünet lenne?

A Wikipédián rögtön egy tucat ilyen komoly áramszünetet találunk, az Egyesült Államokban és Kanadában többször is előforult, Dél-Amerikában és Ázsiában még ennél is komolyabb áramkimaradások történtek.

Újabb okos fórumhozzászólások

Az MNO fórumán is vannak nagyon okos emberek.

Mert a géppuska tartását Amerikában is igencsak meg kéne indokolnia a polgárnak.

Miért kéne az állampolgárnak megindokolnia bármit is? Az indok megvan, aki ismeri az Egyesült Államok alkotmányának második pontját, azt tudja, hogy miről beszélek.

"A well regulated Militia, being necessary to the security of a free State, the right of the people to keep and bear Arms, shall not be infringed."

Ez annyit jelent, hogy az Egyesült Államok biztonsága miatt szükséges, hogy az emberek fegyvert tarthassanak és fegyveres csoportokba szerveződhessenek és ezt a jogot senki nem veheti el tőlük.

És a másik értelmes.

Amerikat fegyverrel kelett elfoglalni az indianoktol... Akkor vallt ott szokassa fegyvert viselni...es sajnos ezen a mentalitason meg nem lepett tul az USA.

Nem, mert a fegyverviseléshez való jog akkor került előtérbe, amikor az emberek a függetlenségért harcoltak. Nem tudom hallottál-e már a Függetlenségi Háborúról, mikor az emberek fogták a fegyereiket otthon, csapatokba szerveződtek önkéntesen és kirugdalták az elnyomó Angol hatalmat. Ezek után írták meg az Alkotmány, amiben benne van a második pont a fegyverekről és fegyveres csoportok megszervezésének jogáról. És hogy ehhez hogy jönnek az indiánok? Sehogy.

Érdekes, hogy ebben a témában mindig azok a leghangodabbak, akik nem tudnak semmit sem a fegyvertartásról, sem a fegyverekről, sem a történelemről.