Részlet a teljes szövegből:
A koncepció akkurátusan vizsgálja az európai országok fegyvertartási rendszerét, megemlítve a legfontosabb problémaköröket, csomópontokat. Helyesnek találjuk, hogy elsősorban az EU országokhoz kell viszonyítanunk hazánkat, ha el kívánjuk helyezni Magyarországot a fegyvertartási térképen. Ehhez adhat még némi adalékot a következő statisztika, mely az ENSZ Small Arms Review adatainak felhasználásával készült, és a 100 főre vonatkoztatott engedélyezett lőfegyverek számát összesíti európai országok esetében:
A táblázat bizonyítékául szolgál, hogy hazánkban a legális lőfegyverek száma az összes népesség arányában rendkívül kicsi európia viszonylatban, az ENSZ statisztikákban hazánkat jellemzően nem is jegyzik.
Nem tartjuk pontosnak az Alkotmány Bíróság azon kitételét, hogy: „A közbiztonság általános védelméhez fűződő közérdek alapján ezért nem lehet elzárni a jogalkotót attól a törekvéstől, hogy legalább a legálisan birtokban tartható – hatóságilag nyilvántartható és ellenőrizhető – fegyverek számát korlátozza.” A statisztikák nem igazolnak kapcsolatot a legális lőfegyverek száma és az erőszakos bűncselekmények mennyisége között. Az alábbi táblázatban 2000. évi statisztikákat használtunk fel, mivel ez évhez állt rendelkezésre az összes szükséges adat:
A fenti táblázatból kiolvasható, hogy az egy főre eső lőfegyverek mennyisége és a gyilkosságok száma között nincs összefüggés. Anglia és Wales esetében a 100 főre eső lőfegyverek száma 7.8, a 100.000 főre eső gyilkosságok száma pedig 1.45 volt 2000-ben. Németországban 36 fegyver jutott 100 főre, gyilkossági mutatója viszont csak 1.17 volt. Vagyis Németország, mely az Egyesült Királysághoz képest 4,6-szer több legális lőfegyverrel bírt 100 főre vetítve, biztonságosabb országnak bizonyult. Anglia és Wales-hez hasonló mutatókkal rendelkezik ugyanakkor Svájc is, ahol 100 főre 61 lőfegyver esik, köztük a tartalékosoknál tartott hadi fegyverek is.
Külön figyelmet érdemel Magyarország este is. Hazánkban 2000-ben 100.000 főre 2,05 gyilkosság jutott (100 főre eső fegyverek száma: 1.9), miközben abban a Finnországban, ahol 100 főre 69 lőfegyver jutott, ehhez hasonló érték – 2.19 - volt kimutatható. Vagyis egy olyan ország, ahol 36.3-szer nagyobb a 100 főre eső lőfegyverek mennyisége, majdnem ugyanolyan gyilkossági mutatókkal rendelkezett 2000-ben mit hazánk.
Érdemes külön figyelmet szentelni a szomszédos Ausztria esetének. Ausztriában minden 18. életévét betöltött állampolgár szabadon vásárolhat hosszú tűzfegyvereket, melyekhez a lőszer sem engedélyköteles. Minden állampolgár indok nélkül kaphat két darab rövid lőfegyver tartására engedélyt. Ausztriában 100 főre 30.6 lőfegyver jut, míg a gyilkosságok száma 100.000 főre vetítve mindössze 0.73 volt 2006-ban. Az osztrák lőfegyvertartás kirívóan liberális EU viszonylatban, mégis ebben az országban követik el a legkevesebb gyilkosságot lakosságarányosan.
A fenti adatok alapján nem tartjuk igazoltnak azt az állítást, mi szerint a legális lőfegyverek veszélyt jelentenek a társadalomra.
Magyar Sportlövők Szövetsége
hunshooting.hu
Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetsége
Teljes szöveg itt olvasható: www.kapszli.hu
