Pages

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jog. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jog. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 21., szombat

Nincs telefon, nincs bizonyíték - 2024 szeptember #hírek #magyar #vélemény #magyarország - VIDEÓ

Nincs telefon, nincs bizonyíték - 2024 szeptember #hírek #magyar #vélemény #magyarország 

Érdekes hogy nem csak a telefonokról van szó, hanem minden hang és videó rögzítő eszközről. Na ez a gyanús. Nem akarják hogy iskolában történő disznóságokra derüljön fény. Cikkekben azt is leírták, hogy a tanár rendőrt hívhat egy diákra, ha az nem adja át a telefonját neki. Már elnézést, de erőszakkal elvenné a tanár más tulajdonát, mire a rendőr nem az áldozat mellé állna ki? Nekem ez az egész egy marha nagy jogsértésnek tűnik. 




2023. október 20., péntek

New York-i zsidó önvédelmi szerveződés (riportfilm-vélemény) - VIDEÓ

New York-i zsidó önvédelmi szerveződés (riportfilm-vélemény)

Egy régi riportfilm egy olyan csoportról amiről régebben írtam egy cikket is, de talán videó formátumban több emberhez el fog majd jutni.

https://www.youtube.com/watch?v=5kKb_yGoUD8



2023. június 4., vasárnap

Civil fegyvertartás csak akkor ha nagyon profi kommandós vagy? Na ne. (Ellenérv a hamis érvre -vita) - Videó

Az újra és újra felmerülő ellenérvre reagálok, miszerint profi lövőnek kell legyél még akkor is ha csak otthon a szekrényben önvédelemre tartanál egy revolvert. Az évek során rengeteg ilyet olvastam, sokszor pont olyanoktól akik fegyvertartók Magyarországon... 

(Videóhoz kiegészítés, a 7. lövés is ott van a céltáblán, csak nehezen láttam meg, mert a sörétek többnyire átszakították ott a hol a .45 ACP lövedék ment át.)   :-)



2014. június 8., vasárnap

Nemzeti Fegyverszövetség (Nemzeti Puska Szövetség, NRA National Rifle Association)

A Nemzeti Fegyverszövetséget 1871. November 17-én alapították. A szervezet székhelye Fairfax-ban, Virginia államban található. A legfőbb vezetői II. James W. Porter elnök, és az alelnök Wayne LaPierre. Az Egyesült Államokban működik, kiterjedt tagsággal rendelkezik, újságokat, magazinokat ad ki, oktatásokat tart, múzeumokat támogat. Alulról szerveződő mozgalom, érdekképviselő civiljogi szervezet.

Az Amerikai Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) egy amerikai nonprofit szervezet, aminek az első számú célja hogy védje az USA Alkotmányát, különösen a fegyvertartásra és viselésre vonatkozó pontját. 1934 óta tájékoztatja a tagságát a különböző fegyverekkel kapcsolatos törvényekről és törvénytervezetekről, a politikai színtéren 1975-től képviseli a fegyvertartókat, illetve lép fel a fegyverellenesekkel szemben.

1871-ben alapították hogy puskalövészet oktatását segítsék vele, az NRA ma is oktat biztonságos lőfegyverkezelést. Civileket, hatósági személyeket, fiatalokat és felnőtteket oktatnak különböző programok keretében. A szervezet többféle magazint futtat amikben rendre hirdetik a céllövészeti sporteseményeket is.

A megfigyelők és a törvényhozók szerint az NRA a legelső három érdekképviseleti szervezetek egyike a fővárosban, Washingtonban. A tagsága 2013 májusában átlépte az 5 millió főt.

A polgárháborúban az északi hadsereg 1000 lövésből 1 déli katonát talált el, így szükségük volt egy hatásosabb lövészkiképzésre. Az NRA nyújtott nekik ebben segítséget.

Az NRA fegyveres helyi szervezeteket alapított amiben céllövésre oktatta a tagságát. A hadseregnek is írt egy oktatókiadványt és előadásprogramot szervzett a katonáknak.

Az NRA 1934-től értesíti a tagságát a fegyvertartással és viseléssel kapcsolatos törvényekről és törvénytervezetekről. 1934 volt az az év, mikor a kormány először vezetett be súlyos fegyverkorlátozást. A következő komoly korlátozás 1968-ban történt. Ezt támogatta az NRA, amiért sokan a fegyvertartó lakosok közül a mai napig elítélik, illetve kritikával illetik a Nemzeti Fegyverszövetséget.

Az 1970-es évek közepéig az NRA leginkább a sportolókra, céllövőkre és vadászokra koncentrált és nem igazán törődött a fegyverkorlátozó törvények ügyeivel. Viszont a taglétszámuk növekedésével 1975-ben elkezdődött a politikai és jogi vonal kiépítése.

1977 után a politika egyre jelentősebb szerepet kezdett játszani a szervezet mindennapjaiban, együttműködést építettek ki konzervatív politikusokkal, többnyire Republikánusokkal. 1986-ban a közbenjárásukkal eredményesen ment át a Kongresszuson a Lőfegyvertulajdonosokat Védő Törvény. Az ATF kormányügynökség gyengyítését próbálták elírni, hogy ezzel megakadályozzák a fegyvertörvények szigorítását.

Az 1991-es évi gyűlésükön alelnöknek választották Wayne LaPierre-t.

Később a Clinton kormány fegyver-ellenes törvénytervezeteire koncentrálta a szervezet az erőit. 1994-ben az NRA-nak nem sikerült megakadályoznia a Clinton féle Támadófegyver Törvény (Assault Weapon Ban - AWB) megszavazását, bár 2004-ben sikeresen járt el és az államok többségében nem hosszabbította meg a kormány a 10 évre szóló törvényt. Charlton Heston színészt 1998-ban választották meg elnöküknek, ő pedig határozottan képviselte a szervezet tagságát.

Közvélemény

7-ből 6 Gallup közvéleménykutatásból 1993 és 2013 között az amerikaiak többsége egyetértett az Nemzeti Fegyverszövetséggel.

A Reuters/Ipsos közvélyeménykutatása 2012 Áprilisában kimutatta, hogy a Republikánusok 82%-a és a Demokraták 55%-a értékelte jónak az NRA munkáját.

2012 decemberében a Republikánusok 83%-a, a függetlenek 54%-a és a Demokraták 36%-a véleményezte az NRA-t pozitívan.

A Washington Post/ABC (balliberális oldali sajtó és média) felmérésében 2013 Januárjában az amerikaiak 36%-a helyeselte az NRA vezetőinek lépéseit.

Rengeteg támadás, illetve kritika érte és éri őket a média és a sajtó részéről, többnyire azért mert az NRA természetesen nem támogatja a fegyvertörvények szigorítását.

Biztonságos fegyverhasználat és sport programok

Az NRA széles körű programsorozatokat támogat amik a biztonságos fegyvertartás és fegyverhasználatra irányulnak. Biztonságos vadászatra oktatnak amerikai felnőtteket és gyerekeket. Az oktatást kiterjesztették külön nők részére ami igen népszerűvé vált. Az iskolás korú gyerekeknek az NRA létrehozta "Eddie a sas" karakterét, amivel az "Áll! Ne nyúlj hozzá! Menj máshová! Szólj egy felnőttnek!" programot népszerűsítették, ami arról szólt hogy ha egy gyerek talál valahol egy lőfegyvert, akkor ne tegyen semmit, ne nyúljon hozzá, hanem hagyja ott és szóljon róla egy felnőttnek.

2000-ben kiadták Az Otthoni Személyes Önvédelem Alapjai oktató füzetüket.

Lövész sportok

1992-ig az NRA irányította az Egyesült Államok lövészsportágát. 1978-ban az NRA nemzeti lövészsportcsapatokat támogattak, képeztek ki programok keretében, biztosították nekik a gyakorlás lehetőségét és az Olimpiai Lövészetet is támogatták. 1992-ben az USA Lövészet váltotta le az NRA-t az Olimpiai lövészetben.

Az NRA rengeteg lövész rendezvényt és sportrendezvényt támogat és szervez. Vannak olyan lövész sportágak amikben az NRA nem vesz részt, de azok a rendező szervezetek is népszerűsítik az NRA munkáját.

Az Nemzeti Fegyverszövetségnek fegyveres kiképzői vannak, az önvédelmi kiképzőkön át a sportlövészet kiképzőkig, akik célbalövést, fegyverkarbantartást és jogi tudnivalókat is oktatnak. Általában a privát lőtereken terjesztik az ismereteket, illetve a Cserkészet alkalmazza őket a nyáritáborokban.

Küldetése:

1. Az Egyesült Államok Alkotmányának védelme.
2. A közbiztonság védelme, a törvényes rendszer és a nemzet védelme.
3. A lőfegyveres sportok védelme és népszerűsítése.
4. A biztonságos vadászat népszerűsítése.

Módszerei:

- Érdekképviselet
- Kiadványok
- Információs programok szervezése

A szervezetnek 2012-ben 256 millió dollár volt a bevétele és 254 millió dollár volta kiadása.

2013-ban 5 millió fő volt a tagsága.

Hozzá köthető szerveződések:

NRA Institute for Legislative Action (Érdekképviseleti szárny)
NRA Political Victory Fund (Politikai szárny)
NRA Civil Rights Defense Fun (Civilek védelmére alapított szárny)
NRA Foundation Inc.
NRA Special Contribution Fund
NRA Freedom Action Foundation

Weboldaluk: http://www.NRA.org

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/National_Rifle_Association

2014. február 4., kedd

Betiltott reklám (Daniel Defense - NFL)

A Daniel Defense gyár vásárolt volna reklámidőt az NFL focimeccsre, de az NFL letiltatta a reklámot. Okuk nem volt rá, mert a reklámszabályzatuknak nem sértette a reklámfilm, egyszerűen csak nem tetszett nekik a kisfilm üzenete. (Az önvédelem.)



http://www.youtube.com/watch?v=bCdvmgXsrUA

2014. január 11., szombat

Videó a Grand Rapids városi nyílt fegyverviselős incidensről



Az MLive és a "The Grand Rapids Press" tette közzé a rendőrautó kamerájának a felvételét, amin a nyíltan fegyvert viselő Johann Deffert látható és az intézkedő rendőrök. Az esetből állami per lett. Deffert a 4 intézkedő rendőr mellett beperelte az egész városvezetést. Mivel kikérték a felvételt, így a város átadta. A kamera csak egy részét vette fel az eseményeknek, de a hangfelvétel végig hallható.

Több probléma is van az egész incidenssel kapcsolatban.

1. A rendőr azt állítja, hogy Deffert saját magában beszélt, holott 30 méterre voltak egymástól, az utca másik oldalán, miközben az ellenkező irányba haladtak.
2. A járőr kiabál Deffert-nek, hogy feküdjön a földre és tegye a kezét maga mellé, miközben a járőr ráfogja a fegyverét egy elhaladó autóra, miután int neki hogy haladhat tovább az autó vezetője. Arról nem is beszélve hogy Deffert-re is ráfogja a fegyverét.
3. Abszolút semmi ok nincs arra, hogy egy rendőr ráfogjon egy fegyvert egy olyan polgárra, aki semmilyen fenyegető dolgot nem tett és akinél nem áll fenn a gyanú arra hogy bármi bűncselekményt elkövetett volna.
4. A járőr nem érti hogy hogy működik a "rentention" fegyvertokok. (Meg kell nyomni egy billentyűt rajtuk, hogy ki lehessen venni belőlük a fegyvert.)
5. Deffert egyértelműen jobban ismeri a törvényeket mint a kiérkező járőrök.

Ezek közül bármelyikkel megnyerheti majd Deffert a bírósági pert. Egyértelműen neki volt igaza.


A felvételen hallható, hogy Deffert azt ismételgeti, hogy semmi törvénytelent nem tett, mond néhány jogszabályt, elmondja hogy amit vele tesznek az törvénytelen, amit ő tesz azt nem tiltja törvény és legális. A rendőröknek fogalmuk sincs hogy mik a törvények, csak ismételgetik a szokásos dolgokat, mi szerint ők nem tudhatják hogy ki-kicsoda az utcán, de -az Egyesült Államokban- ez nem lehet alapja semmiféle igazoltatásnak. Ok nélkül nem igazoltathatnak, csak ha törvénytelenség, vagy annak az egyértelmű gyanúja áll fenn, de ez esetben ezek közül egyik sem volt jelen, úgyhogy az igazoltatás teljesen indokolatlanul és jogtalanul történt. Az előállított személy semmi illegálisat nem tett. A törvény nem tiltja a nyílt lőfegyverviselést ott ahol ő tette. Sem az országos törvények nem tiltják, sem annak az államnak a törvényei, ahol az eset történt.  

Egy másik hasonló perben a jogtalanul előállított személy 30.000 dollárral lett gazdagabb, miután igazat adott neki a bíróság. A Google-n rengeteg hír link található ilyen megnyert perekről. 

2013. július 28., vasárnap

Önvédelem - Van jogod, nem lehet eszközöd

A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak - mondta a kollégiumvezető.

Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. E védekezés deklarálása alkotmányos alapjogként és szabályozása az új Btk.-ban olyan felhatalmazást ad a polgároknak, amely "a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el" - mondja ki a bíróságok számára kötelező jogegységi határozat, amely szerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától. A törvény szerint "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől".

A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl. A Kúria döntése a jogos védelemnek több korlátját sorolja fel. Szóbeli cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható. A kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre.

A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. Végül: a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti. A jogtalan támadás értékelése során kiderülhet, hogy az inkriminált magatartás nem indokolta az elhárító cselekményt, például a támadó személyének vétőképtelensége vagy a magatartás súlytalansága miatt. Így jogos védelmi helyzet hiánya állapítható meg például, ha súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek tanúsít támadó magatartást.  

Merőben újak a Btk. úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetre vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, továbbá, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be. A kötelező törvényi vélelem - amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha "a védekező életének kioltására is irányult volna" - azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.

A Kúria kiemelte, hogy a jogtalanul megtámadottak az elkövetőhöz képest eleve többszörös hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. A védekezés teljes szabadságát a törvény olyan elkövetési módok esetén ismeri el, amelyekben a megtámadott még inkább kiszolgáltatott, a jogtalan támadás elhárítása még esélytelenebb, kockázatosabb. A Kúria kimondta azt is, hogy jogtalan behatolás a lakásba csak aktív magatartással valósítható meg - tehát az például nem jogos védelmi helyzet, ha a jogszerűen bejutó személy felszólítás ellenére nem távozik. 

A lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás esetén ugyanakkor az elhárító cselekmény nemcsak önvédelem, hanem más javainak oltalma is lehet. Az úgynevezett megelőző jogos védelem Btk.-ban rögzített, négy éve élő szabályai szerint nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz - feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ezzel kapcsolatban a Kúria arra figyelmeztet, hogy az élet kioltásával járó megelőző védelem azonban emberölésnek minősülhet. Kónya István elmondta: alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem mindig tudja megvédeni polgárait. Abszurd az a beállítás, hogy az új rendelkezések nyomán eszkalálódik az erőszak.

Azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek - fogalmazott. Annak pedig társadalom-lélektani szempontból érdekes lenne megtalálni a magyarázatát, hogy a nyilvánosságban miért bukkanhatnak fel olyan hangok, amelyek az erőszakos bűnözőket féltik az áldozatoktól, és aggódnak a támadók testi épségéért - tette hozzá.

2013. január 19., szombat

Öt év börtönt kapott önvédelemért

Jogerősen öt év börtönbüntetést szabott ki a Debreceni Ítélőtábla csütörtökön egy férfira, aki 2009-ben egy késsel halálosan megsebesítette az őt bántalmazó három férfi egyikét – közölte az intézmény sajtószóvivője.
Fórizs Ildikó tájékoztatása szerint a táblabíróság ezzel helybenhagyta az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék korábbi ítéletét, amelyben emberölésben találták bűnösnek az elsőrendű vádlottat. Az ügyben vádlott volt a férfi másik két támadója is, őket társtettesként elkövetett garázdaság miatt pénzbírságra, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Az elsőrendű vádlott 2009 októberében egy italbolt előtt összeveszett, majd összeverekedett egy másik férfival a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádpetriben. Utóbbinak segített a fia és egy további férfi, hárman együtt rugdosták az időközben a földre került embert. Az elsőrendű vádlottnak sikerült a földről feltápászkodnia, majd elővette a zsebkését, és mellkason szúrta az egyik támadót, vitapartnerének fiát, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe.
A bíróság a törvényi minimumban állapította meg az elsőrendű vádlott által elkövetett cselekmény büntetési tételét - tette hozzá Fórizs Ildikó. (MTI)

2012. október 19., péntek

Re: UNICEF állásfoglalás büntethetősegi korhatár leszállításáról

"Az UNICEF Magyar Bizottság szeretné a figyelmet felhívni arra, hogy a büntethetőségi korhatár 12 évre való leszállítása súlyosan érinti mindazokat a gyerekeket, akik valaha botlottak az életükben." 

Súlyosan érint valakit az, ha bűncselekményt követ el és felelősségre vonják. Ilyen az élet, nem kell bűnözni és akkor nem lesz baj.

Hogy 8-9 évesen meg valaki elkövet több száz lopást, rablást és erőszakos bűncselekményt, az nem botlás. Az pedig biztos, hogy ha egy gyerek, aki soha nem követett el semmi rosszat és egyszer zsebre rak egy csokit a boltban, az nem kap 20 év szigorított fegyházat.


"Mi hiszünk abban, hogy nekik is jár a második esély"

Attól még jár nekik második esély. Miért ne járna? Egyszerűen csak arról van szó, hogy súlya lenne ha elkövetnének valamit. Köztudott hogy most úgy követik el ezeket a bűncselekményeket, hogy tudják hogy nem lehet belőle bajuk. Ezt használják ki.

"nem szabad őket megfosztani sem az oktatáshoz sem a munkaerő piachoz való esélytől és nem szabad őket olyan helyzetbe hozni, ami nehézséget okoz nekik egész életükben."

Szeritnem meg ha valaki 11 évesen végigrabol egy egész falut, akkor ennek igen is legyen nyoma az életében.

"Ha megnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy évente több mint 410.000 bűncselekményt követnek el a felnőttek. Több mint 14.000 bűncselekményt követnek el a fiatalkorúak és csak 3200-at a gyermekkorúak."

Ha megnézzük a magyarországi statisztikákat akkor tudjuk hogy a magyarok nem jelentik be a bűncselekményeket, főleg akkor nem ha gyerekek követik el. Hiszen nem is büntethetőek, akkor minek jelentenék be? Ha meg valakinek kifosztják a tyúkólják akkor a rendőrség megmondja, hogy nem nagy értékű lopás és kis se mennek helyszínelni. A statisztika szerint az ilyen bűncselekmények nem léteznek.

"Nincs évente 2 olyan gyerek, aki élet elleni erőszakos bűncselekményt követne el."

Viszont körülállják és megverik az osztálytársaikat. Zsarolják és kirabolják, sokszor szexuálisan molesztályják őket. Vagy ez az UNICEF szerint teljesen rendben van és nem baj?

"Az a véleményünk, hogy ezek a számok nem indokolják a büntethetőségi korhatár leszállítását."

A számok nem tükrözik a valóságot. Nem beszélva arról, hogy míg az UNICEF számolgat, addig a valós számok mögött áldozatok tízezrei, vagy akár százezrei vannak.

"Hogy milyen következményei lesznek ennek a döntésnek?"

Remélhetőleg visszábbszorul a gyerekkorú bűnözés.

"Gyerekek, akiket bezárnak. Gyerekek, akiknek azt üzenjük, hogy nincs rájuk szükség."

Bűnözőkre tényleg nincs szüksége egy országnak se.

"Gyerekek, akik nem azt érzik, hogy foglalkozni akarunk velük, hanem azt, hogy a társadalom nem tud velük mit kezdeni. Segítségre, gyermekvédelmi támogatásra, pszichológiai támogatásra van szükségük és nem büntetésre."

Nem. Komoly segítségre az áldozatoknak van szüksége. Az erőszakos, kisebbeket körbeálló és megverő, nyugdíjasokat fellökő, leköpködő, rabló, tolvaj, mocsok kis bűnözőknek nem segítség kell, hanem fülzúgató pofonfergetegek. De ha már azt nem kapják meg, akkor legalább a törvény keze sújtson le rájuk, egy kis elzárás keretében.

"Az UNICEF Magyar Bizottsága bízik abban, hogy a gyermekek joggal gyerekek és ezért azután megengedhetik maguknak azt, hogy ha elkövetnek valamilyen büntetendő cselekményt akkor a következmény nem a bűnösség kimondása, hanem a segítség és a társadalomba való visszailleszkedés segítése lesz."

Ha nem büntetsz egy bűncselekményt és azt mondod hogy nyugodtan elkövetheti, nem lesz belőle büntetés, akkor bűncselekmény lesz. Mégis miféle észjárása van egyeseknek, hogy bűnözésre bíztatják a fiatalokat?

"Kérjük a döntéshozókat, és mindazokat akiknek most lehetőségük van arra, hogy a Büntető Törvénykönyv vitájában hallassák a hangjukat, álljanak ki a gyerekek mellett."


A gyerekek neveléséhez tartozik a felelőségre vonás és a büntetés. A gyerekbandák áldozatai sokszor szintén gyerekek. Magányos és gyengébb gyerekek. Őket kell védeni, nem a 11-14 éves bűnbandákat.

Én nem tudom hogy kik vannak az UNICEF-ben, de az biztos hogy jó környéken laknak és fogalmuk sincs a világról, őket nem köpdösik le az utcán és nem tépik ki a nyakláncot a nyakukból. A gyerekeiket meg nem verik véresre az iskolában. Ezeknek fogalmuk sincs a világról.

Amerikában pedig elítélik a 7 évest is, ha szükséges. 14 év alattiakat börtönbe vágnak minden gondolkodás nélkül.