Képzeld el hogy olyan államban élsz mint New Jersey, ahol az önvédelmi jogaid szinte nem is léteznek.
Aztán képzeld el hogy 2 férfi betör az otthonodba, miután kifigyeltek kutyasétáltatás közben. Kirabolnak, megerőszakolják a barátnődet (a későbbi feleséged) és irgalmatlanul össze is vernek, de annyira hogy majdnem bele is halsz a sérüléseidbe.
Elsőre úgy hangzik mint egy szörnyen erőszakos film története, pedig ez a történet nagyon is valóság és megtörtént James Dittrich-el és Meredith Duffy-val, hatvanezres lakosú East Orange városban, New Jersey-ben.
Dittrich megpróbálta elvenni az egyik támadó fegyverét, de a rablók ezt megakadályozták, aztán pedig majdnem halálra verték. Szerencsére Dittrich élettársa fel tudta hívni a rendőrséget addig amíg a férfit verték.
Nagyjából egy éve történt ez az eset, sokáig tartott nekik amíg testileg, lelkileg és anyagilag is talpra tudtak állni.
Az ABC tévécsatorna műsora riportot készített velük:
Most biztonságban érzik magukat Ohio államban, a támadás óta sokmindennel kapcsolatban jelentősen megváltozott a világnézetük, többek közt a lőfegyvertartásról.
Előtte úgy gondolták hogy nem kell nekik semmiféle lőfegyver, nem érezték szükségét. Ma mindketten büszke fegyvertulajdonosok és maroklőfegyvert tartanak a hálószobájukban.
"Nem akartam fegyvert, nagyon nem akartam" - mondta Dittrich. "Teljesen ellene voltam még az ötletnek is, aztán viszont rá kellett jönnöm hogy a rendőrség nem igazán tud megvédeni senkit. Tudnak beszélni a telefonban, ha felhívja őket valaki, meg ha már a helyszínen vannak, akkor megvédhetnek. De igazából mindenki csak magára számíthat."
Dittrich és Duffy elmondták, hogy a régi otthonukban volt biztonsági kamera rendszer, de aznap este a kamerák nem működtek.
A megrázkódtatás miatti lelki sérüléseik valószínűleg sosem fognak begyógyulni. Erre kell gondolni, mikor a fegyvertartás ellenesek azt mondják, hogy az a legfontosabb hogy ne haljon bele az áldozat a támadásba. Az erőszakos bűncselekmények fegyveres áldozatai általában úgy gondolkodnak és úgy éreznek ahogy a fenti két áldozat, azzal a különbséggel hogy a fegyveres áldozatok tettek valamit a saját biztonságuk érdekében és mikor muszáj volt, akkor önvédelemből szembeszálltak a támadóik ellen.
http://gunssavelives.net/why-i-carry/why-i-carry-home-invaders-rape-wife-mercilessly-beat-husband-now-victims-are-proud-gun-owners/
http://abcnews.go.com/US/brutal-home-invasion-scars-heal/story?id=24588314
Aztán képzeld el hogy 2 férfi betör az otthonodba, miután kifigyeltek kutyasétáltatás közben. Kirabolnak, megerőszakolják a barátnődet (a későbbi feleséged) és irgalmatlanul össze is vernek, de annyira hogy majdnem bele is halsz a sérüléseidbe.
Elsőre úgy hangzik mint egy szörnyen erőszakos film története, pedig ez a történet nagyon is valóság és megtörtént James Dittrich-el és Meredith Duffy-val, hatvanezres lakosú East Orange városban, New Jersey-ben.
Dittrich megpróbálta elvenni az egyik támadó fegyverét, de a rablók ezt megakadályozták, aztán pedig majdnem halálra verték. Szerencsére Dittrich élettársa fel tudta hívni a rendőrséget addig amíg a férfit verték.
Nagyjából egy éve történt ez az eset, sokáig tartott nekik amíg testileg, lelkileg és anyagilag is talpra tudtak állni.
Az ABC tévécsatorna műsora riportot készített velük:
Most biztonságban érzik magukat Ohio államban, a támadás óta sokmindennel kapcsolatban jelentősen megváltozott a világnézetük, többek közt a lőfegyvertartásról.
Előtte úgy gondolták hogy nem kell nekik semmiféle lőfegyver, nem érezték szükségét. Ma mindketten büszke fegyvertulajdonosok és maroklőfegyvert tartanak a hálószobájukban.
"Nem akartam fegyvert, nagyon nem akartam" - mondta Dittrich. "Teljesen ellene voltam még az ötletnek is, aztán viszont rá kellett jönnöm hogy a rendőrség nem igazán tud megvédeni senkit. Tudnak beszélni a telefonban, ha felhívja őket valaki, meg ha már a helyszínen vannak, akkor megvédhetnek. De igazából mindenki csak magára számíthat."
Dittrich és Duffy elmondták, hogy a régi otthonukban volt biztonsági kamera rendszer, de aznap este a kamerák nem működtek.
A megrázkódtatás miatti lelki sérüléseik valószínűleg sosem fognak begyógyulni. Erre kell gondolni, mikor a fegyvertartás ellenesek azt mondják, hogy az a legfontosabb hogy ne haljon bele az áldozat a támadásba. Az erőszakos bűncselekmények fegyveres áldozatai általában úgy gondolkodnak és úgy éreznek ahogy a fenti két áldozat, azzal a különbséggel hogy a fegyveres áldozatok tettek valamit a saját biztonságuk érdekében és mikor muszáj volt, akkor önvédelemből szembeszálltak a támadóik ellen.
http://gunssavelives.net/why-i-carry/why-i-carry-home-invaders-rape-wife-mercilessly-beat-husband-now-victims-are-proud-gun-owners/
http://abcnews.go.com/US/brutal-home-invasion-scars-heal/story?id=24588314
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése